Máig viták tárgya, milyen szerepe volt a szabadkőműveseknek a francia forradalomban
2022. június 17. 08:46 Múlt-kor
Korábban
Hatástalan pápai feddések
Miután 1717-ben Angliában több páholy egyesüléséből létrehozták az első modern nagypáholyt, a szabadkőművesség villámgyorsan terjedni kezdett Európában. Franciaországban az első, bizonyíthatóan létező páholyt angol, skót és ír emigránsok, főként II. Jakab király száműzött hívei hozták létre 1725 környékén.
Az újdonság ereje, a franciák körében hódító anglománia, a szervezet által propagált egyenlőségeszmény csábító ereje, valamint a szervezet titokzatossága révén a szabadkőművesség pár éven belül nagy népszerűségre tett szert az országban. A páholyok száma 1740-re elérte a huszonötöt (egyes történészek szerint a negyvenet is).
Szabadkőműves szimbólumokkal díszített „emblematikus táblázat”, üres helyekkel a jelentkező neve, különböző eredmények dátumai és a vezetők aláírásai számára, 1877.
Az egyház fenntartásokkal fogadta „a fennálló társadalmi rend megdöntésének igényével fellépő társaságok” megjelenését. XII. Kelemen 1738-ban pápai bullában tiltotta meg a hívőknek a szabadkőművességhez való csatlakozást, XIV. Benedek pedig 1751-ben ítélte el a mozgalmat.
A francia bíróságok azonban nem vették nyilvántartásba az okmányokat, így az országban nem tiltották meg a szabadkőművesek működését. Bár a pápai rendelkezéseknek nem voltak közvetlen hatásai Franciaországban, beindult a szabadkőművesek elleni propagandagépezet. A szervezet ellenségei számos módon, többek között színházi előadásokban, valamint az újságok hasábjain igyekeztek nevetségessé tenni a társaságot.
A szabadkőművesség ennek ellenére nem veszített népszerűségéből, sőt. A pápai tiltások ellenére a papság is – amelynek tagjai sok esetben a társadalom legfelvilágosultabb elemei közül kerültek ki – nagy számban képviseltette magát a szabadkőműves páholyokban. Azok a plébánosok pedig, akik nem léptek be a szervezetbe, még profitálhattak is paptársaik páholytagságából, ugyanis ha nem tudtak gondoskodni falujuk szegény népességéről, sok esetben a szabadkőműves pályatársaikhoz fordultak segítségért.
A páholyokban a tagok túlnyomó többségét a polgárok tették ki, de a nemesek, valamint az arisztokraták is nagy számban képviseltették magukat a szervezetben. Az a hír járta, hogy a kezdeti időszakban még maga a király, XV. Lajos is szeretett volna a mozgalomhoz csatlakozni.
19. századi szabadkőműves kötény Itáliából. A különböző szimbólumokkal díszített kötények a 18. században terjedtek el a szabadkőművesek körében.
Már 1738-ban is egy főnemest választottak nagymesterré, 1771-ben pedig Franciaország egyik legtekintélyesebb arisztokratája, Orléans hercege, a forradalom alatt a Philippe Égalité nevet felvevő főúr lett az ország szabadkőműveseinek vezetője. Emellett olyan kiváló tudósok és értelmiségiek is csatlakoztak a szabadkőművességhez, mint a matematikus Nicolas de Condorcet, a csillagász Jean-Sylvain Bailly, a Veszedelmes viszonyok írója, Choderlos de Laclos, valamint Voltaire, akit 1778-ban, kevesebb mint két hónappal halála előtt fogadott tagjai közé a híres, Kilenc Nővér nevet viselő páholy.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
- A leves, amely megállított egy háborút
- Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
- A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
- Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
- Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak 15:05
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete 14:20
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban 13:20
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma 09:51
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára 09:50
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi 08:20
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár tegnap
- Csak az anyasággal válhattak szabad nőkké a szultán ágyasai tegnap