Máig érzékelhető a Stasi hatása az egykori NDK területén
2015. augusztus 10. 09:36 MTI
Huszonöt évvel az államszocializmus bukása után is érezhető az állambiztonsági minisztérium (Stasi) tevékenységének hatása az egykori NDK területén - mutatta ki egy felmérés, amely szerint a besúgóhálózat sűrűsége nagyban meghatározta a rendszerváltás utáni fejlődést.
Korábban
A bonni nemzetközi munkaügyi kutatóintézet (IZA) tanulmánya szerint ahol a Stasi sok úgynevezett nemhivatalos munkatársat - besúgót - foglalkoztatott, ott gyengébb a gazdaság, alacsonyabb a választási részvétel és nagyobb mértékű a népességfogyás. Az intézet kutatói a Stati iratanyagát kezelő hivatal kimutatásait vetették össze gazdasági-társadalmi mutatókkal. Először a járási szintig lebontva megvizsgálták, hogy hol mennyi besúgó dolgozott az állambiztonságnak, majd azt elemezték, hogy a Stasi jelenlétének, tevékenységének intenzitása milyen összefüggést mutat az 1989 utáni gazdasági, demográfiai folyamatokkal és a politikai részvétel alakulásával.
Az egykori NDK területe - hat német tartomány - az ország újraegyesülése óta elvesztette a lakosságának 15 százalékát. Ez a népességfogyás pedig nagyjából 40 százalékban arra vezethető vissza, hogy az emberek olyan helyekről vándoroltak el, ahol különösen sok besúgó dolgozott. A rendszerváltás idején megindult első kivándorlási hullám révén valószínűleg ördögi kör alakult ki, az első hullám váltotta ki a kilencvenes évek végén megindult másodikat, amellyel főleg fiatal és jól képzett emberek távoztak az ország nyugati részébe - vélekednek az IZA kutatói.
Adataik szerint ahol a Stasi jelenléte erős volt, ott tartósan gyengült a bizalom az emberek között és az állami intézményekkel szemben, ami tovább rontotta a gazdasági kibontakozás esélyeit. Ezt mutatja egyebek között, hogy a cégalapítások száma éppen azokban a térségekben a legalacsonyabb, amelyekben a legsűrűbb volt a besúgók hálózata.
A volt NDK területén együttvéve a munkanélküliségi ráta a jelenlegi 9 százaléknál 1,8 százalékponttal alacsonyabb lenne, a 100 ezer főre jutó szabadalmak száma pedig 13 helyett 19 lenne, ha nem károsodott volna a társadalmi bizalom a Stasi miatt, a választási részvételi arány pedig 1,8 százalékkal lenne magasabb. Mindent egybevetve az adatok arra utalnak, hogy "az állami megfigyelés gazdasági és társadalmi költségei nagyok és még mindig érezhetőek" - állapították meg az IZA kutatói tanulmányukban, amelyről a Die Welt című lap számolt be.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2012
- Öveges professzor, mindenki fizikatanára
- Tabutörő stációk: Szexuális forradalom – szexuális ellenforradalom
- A japán-amerikaiak internálása a második világháborúban
- Vietnam öröksége - Irak árnyéka
- Szex, szerelem, testiség a szocializmusban
- Balatonederics: A fekete kastély kísérteties históriája
- Variációk Fidel Castro likvidálására
- Kossuth „búcsúja” prózában és versben
- Megmentésre váró hungarikumok
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot 18:05
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére 16:05
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány 15:50
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája 15:05
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán 13:20
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön 11:20
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után 09:05
- Bár nem vett részt a jakobinus mozgalomban, börtönbe vetették Batsányi Jánost tegnap