Magyar Napóleon, Hátra tábornok, vegyész, "áruló" – ki volt valójában Görgei Artúr?

A skót vadkacsák és a magyar fegyverek

Kedves Gyula, az Országgyűlési Múzeum főtanácsadója, szakmai vezetője előadásában arról beszélt, miként kerülhetett egy gyakorlat nélkül rendelkező fiatalember hadvezéri pozícióba. „Kész csodának” nevezte, hogy ilyen körülmények között sikerült megszorongatni a császári hadvezetést. Mint mondta, hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy Görgei jókor volt jó helyen, és ezt tehetsége révén ki is tudta használni. 1848 júliusában fegyvergyári fegyverbeszerzésre küldte el a központ Prágába, 1848 augusztusában pedig a kémiai gyújtáshoz szükséges durranóhigany és a csappantyú előállításának megszervezésével bízták meg. Minden bizonnyal a prágai helyismerete, valamint vegyészi tanulmányai miatt választották ki e feladatra.

Kedves szerint tudatosan a legmodernebb (kémiai gyújtású) technika felé nyúlt a magyar hadvezetés 1848-ban, ezt megtehette azért is, mert alig volt fegyver az országban, így nem kellett az elavult eszközökre alapozni. Míg például a császári-királyi hadsereg sajnálta eldobni az elavult, kovás fegyvereit, és csupán az elsütő szerkezeteket cserélte ki.

Mint az előadó elmondta, a kovás gyújtószerkezetű fegyverek közel kétszáz éven keresztül maradtak meghatározóak a fegyvertörténetben, miközben csupán minimális szerkezeti változtatásokat végeztek rajtuk. Ennek ellenére igencsak tökéletlen masinák voltak: simacsövűek, elöltöltősek, veszélyesek, kevéssé lehetett velük célozni és a kilőtt golyó távolsága is hagyott maga után némi kívánnivalót. A kovakő ráadásul folyamatosan és elég gyorsan kopott, időnként pedig a salak is eltömítette a golyó útját, így minden száz lövésből 25 esetében csütörtököt mondott a fegyver. Percenként két-három lövést lehetett velük végezni, ezt pedig technikai fejlődéssel már nem lehetett megnövelni, fejtette ki a kutató.

Csupán a gyújtási mechanizmus tökéletesítésével tudtak az időn faragni. Egy skót lelkésznek köszönhető a fejlődés, aki észrevette, hogy vadászatai során a felporzó lőpor felgyulladása elijesztette a vadkacsákat, az állatok időben tudták, hogy veszély leselkedik rájuk, és nagyobb eséllyel tudtak elmenekülni. A kísérletezései eredményeképpen durranóhigannyal (higanyfulminát) oldotta fel a problémát, amely felgyorsította a lövés folyamatát.

Görgei Artúr feladata az volt, hogy beszerezze a durranóhiganyt a francia emigránsok által Prágában alapított gyárból. Később Batthyányinak ezt mondta: jó fegyvereink lettek, de szükség van hozzájuk egy csappantyúgyárra, e nélkül mit sem érnek. Kedves szerint ha nem jön szeptemberben Jellasics támadása, valószínűleg Görgei lett volna ezen gyár igazgatója, és elképzelhető, hogy ma nem Lahner Györgyöt emlegetnénk a hadsereg felfegyverzőjeként, hanem Görgeit.

1. „Kossuth sem volt hibátlan”
2. „Hátra tábornok” jó kémikus, de „rossz vezér”
3. A híres fejsérülés
4. Professzor Görgei?
5. A skót vadkacsák és a magyar fegyverek
6. A 19. század legnagyobb magyar hadvezére
7. Az utolsó öt nap
8. Kell-e ma még foglalkoznunk Görgeivel?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2014

• Így látta a sajtó Kárpátalja visszafoglalását
• Az embermentő Jane Haining
• Mi történt Kamenyec-Podolszkijban? 
• A bundázás egyidős a futballal
• A hét törpe kalandjai Auschwitzban
• A kóser konyha különlegességei
• Hogyan kampányoltak a római politikusok?
• A numerus clausustól a numerus nullusig
• Így temettük el "Kossuth apánkat"