2021. nyár: Végzetes asszonyok
ITT támogathatsz bennünket

Máglyafüstös századok: boszorkányok és tortúrák

2021. június 13. 07:51 Kanyó Ferenc

Mai felfogásunk alapján kétes indokokkal elítélt nők tömegei végezték lobogó máglyán, érthetetlen vádak és időnként jól kitapintható anyagi érdekek miatt. A boszorkányüldözések világa persze nem ennyire egyszerű, könyvtárakat lehetne megtölteni a jelenség kutatásáról született írásokkal. De kiket neveztek boszorkányoknak? Kik váltak a különböző üldözések célpontjaivá?

Boszorkány

Kis boszorkányhatározó

Ha nagyon tágan akarjuk meghatározni a boszorkány fogalmát, akkor ő az a lény, aki az emberek és a természetfeletti között áll, és képes mágikus tevékenységet folytatni.

Az ilyen „feltételeknek” megfelelő személyeket már az ókorban is ismertek, ám a középkorban a tevékenységük eretnekségnek számított, és a keresztény szerzők magát a sátánt látták mögöttük.

Hatalmuk az ördögtől eredt, a rendszeres időközönként megtartott boszorkányszombatokon imádták, és mutattak be áldozatot neki, az alkalom pedig többnyire orgiával végződött.

A középkori forrásokban számtalan fajtájú boszorkánnyal találkozhatunk. Az ártó mágiát használták a maleficák, a varázslást a sortilegák végezték, a mérgezést a veneficák. De az érett középkorban külön fajtának tekintették a ráolvasást végzőket és a jósnőket.

Strigának nevezték azokat az asszonyokat, akik éjszaka állatalakot öltöttek, és nyomasztó látomásokat okoztak. Könyves Kálmán király híressé vált rendelkezésében az ő létüket tagadta, összhangban a korabeli keresztény európai államok jogi rendelkezéseivel.

A boszorkányok meghatározására és az ellenük alkalmazható intézkedésekre „kézikönyvek” készültek. 1484-ben VIII. Ince pápa kiadta a Summis desiderantes című bulláját, amely lényegében elismerte a boszorkányok létezését, és Heinrich Kramer inkvizítor sugalmazására a korábban vonakodó helyi egyházakat utasította a boszorkányok perbe fogására.

Három évvel később született meg a Malleus maleficarum, magyarul a Boszorkányok pörölye Kramer és Jacob Sprenger tollából. Ebben összefoglalták a boszorkányság teológiai ismérveit, majd a boszorkányok természetét, végül pedig lépésről lépésre részletezték benne a szükséges eljárásokat, beleértve a vádemelést vagy épp a tortúrát.

A könyv különösen német nyelvterületen vált népszerűvé, ott 16 kiadást élt meg, Franciaországban 11-et. Ez vált a legismertebb kézikönyvvé, de más hasonló művek is közkézen forogtak.

Célkeresztben a periféria

Bár a boszorkányüldözéseket a középkorhoz szokták kötni, a csúcspontjuk nem erre a korszakra, hanem a XVI–XVII. századra esett. Számtalan magyarázat született arra, hogy miért vált ennyire széles körben elterjedtté. Az egyik szerint a kezdődő „kis jégkorszak” idején a gyakori rossz termésért, a szélsőségesebb időjárásért, az ebből következő magas halandóságért felelősöket kerestek, és óhatatlanul a társadalom perifériáján élő emberekben találták meg őket.

Mások a reformáció során felerősödött vallási indulatokkal és összecsapásokkal magyarázzák a történteket. A különböző protestáns felekezetek ugyanúgy részt vettek a boszorkányüldözésekben, mint a katolikus egyház, és gyakran vádolták meg a másik hitvallás követőit boszorkánysággal.

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2021. nyári számában olvasható.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. nyár: Végzetes asszonyok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár