Libáért indult Sümegre, nyugati kémnek bélyegezve tért haza Párizsból Psota Irén

Psota Irén otthonában 1961-ben (Fortepan / Kotnyek Antal)

Az esetek döntő többségében a tartótisztek ilyenkor egyből arra gyanakodtak, hogy a megfigyelt személy nyilvánvalóan valamelyik nyugati hírszerző szervezet frissen beépített ügynökeként tért vissza Magyarországra, hiszen „munkahelyi ártalomként” egy belügyi tiszt fejében más lehetőség fel sem merülhetett a hazatérés okaként...

Nos, 1957-ben az akkor huszonnyolc éves színésznő, Psota Irén került hasonló módon a belügy látómezejébe, miután rövid franciaországi tartózkodás után hazatért. A színésznőt alapvetően két tényező, a forradalom alatti budapesti élelmiszerellátás problémája és a vak szerencse vezette Párizsba.

'56 novemberében dübörgő szovjet tankok árnyékában a színésznő édesanyja Sümegre küldte lányát libáért, de az őt szállító teherautó utasai Mosonmagyaróvárnál meggyőzték: menjen inkább velük Bécsbe. Rövid osztrák gyűjtőtábori lét után Párizsban kötött ki, ahol rögtön jelezte a magyar követségen: nem disszidálni, csak szétnézni kíván a divat fővárosában. Karácsony estéjét pedig már ismét itthon, édesanyja társaságában töltötte, azt azonban nem tudni, libával, avagy liba nélkül.

Eközben a kádári állambiztonság ügynökei sem tétlenkedtek. Az újságírók és színészek, a szocialista terminológiával a „könnyelmű életet” választók körében otthonosan mozgó „Meszlényi” ügynök nem sokkal az ünnepek után, már január 7-én közölte jelentésében tartótisztjével:

„Psota Irén színésznő, aki az elsők között disszidált az októberi események után – hazatért Párizsból... Feltehető, hogy Psota Irént a francia hírszerző szervek feladattal küldték haza.”

Figyelemreméltó, hogy a kémvád először nem is a belügyi „szakemberek” tollából, hanem egy fontoskodó besúgó okoskodásának eredményeként jelent meg a politikai rendőség dokumentumaiban. „Meszlényi” ügynök nem is érte be ennyivel, rövid idő múlva ismét egy jelentésben foglakozott a színésznővel, ezúttal újabb forrásokból tájékozódott a párizsi tartózkodásról:

„Molnár László filmes illegálisan tért haza Magyarországra. Párizsban találkozott kint Psota Irén színésznővel, akitől több üzenetet is hozott annak idején haza. Psota napokban visszatért Párizsból. Megjegyzés: Szerintem lehet, hogy van valami összefüggés a két szakmabeli hazatérése között. Psotát nem ismerem személyesen, mindenesetre meg fogom ismerni és megnézzük – amennyiben helyes – hogy nincs-e valami kapcsolat a két egyén hazatérése között.”

„Meszlényi” ügynök kivételes kombinatív képességeinek köszönhetően tartótisztje úgy döntött, a kémgyanú ér annyit, hogy utánajárjon az ügynek. Egy felkelőcsoport nyomozati anyagában meg is találta Molnár László nevét, akit a Hungária kávéházban összegyűlt forradalmárok vezetőjeként hallgatott ki a politikai rendőrség. „Meszlényi” ügynök tartótisztje Molnár vallomása alapján a következő megállapításokat írta le jelentésében:

„A Tóth Árpád ellenforradalmi csoport ügyében szerepel Molnár László filmgyári tisztviselő, aki ösztöndíjjal SZU-ban tanult, majd az ellenforradalom ideje alatt a Hungária kávéházban lévő ellenforradalmi csoport vezetője volt, annak bukása után pedig Bécsbe, majd Párizsba ment. Állítólag a párizsi útja alkalmával hosszabb beszélgetést folytatott Psota Irén színésznővel, aki a napokban hazatért. Molnárt a külföldi tartózkodása alatt a SZER munkatársai és a francia hírszerző szervek is felkeresték, azokkal hosszabb beszélgetést folytatott elmondása szerint. Feladatot – elmondása szerint – nem vállalt el tőlük.”

Jelenet az MTV 1963. szilveszteri műsorában sugározott, Slágermúzeum című revüfilmből. Psota Irén színművésznő. (Kép forrása: Fortepan / Hangosfilm)

Az ügynökjelentésekből az nem derül ki, hogy mondjuk egy Szajna parti kávézó teraszán mit mondhatott egymásnak Psota Irén és Molnár László, mert a színésznő kémügye itt váratlanul megszakadt „Meszlényi” ügynök jelentéseiben. Feltételezhetően nem véletlenül. A népszerű színésznő nyilvánvalóan nem francia hírszerző ügynökként tért haza Párizsból, és ebben most már a belügy is biztos volt.

Nem sokkal hazatérése után Psotát kizárták a Pártból, amelynek az ötvenes évek eleje óta tagja volt, de rövid ideig tartó nyugati tartózkodásáért egyéb politikai retorzió később nem érte. A politikai rendőrség azonban nem volt hajlandó lemondani megfigyeléséről. A Történeti Levéltár adatbázisa szerint nevét 41 darab aktában találhatjuk meg, és nem kevesebb, mint 22 ügynök jelentéseiben olvashatunk róla. Psota Irén tehát nemcsak a színpadon, hanem a politikai rendőrség ügynökei számára is népszerű színésznőnek számított.

A belügyi jelentés forrása: ABTL 3.1.2. M-18667 „Meszlényi”

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

JFK

• Nem győzte meg a kétkedőket a Kennedy-gyilkosság hivatalos magyarázata
• Számtalan kérdés maradt nyitva Kennedy elnök halála kapcsán
• A Kennedy-fivér, akiben családja a legkevesebb politikai tehetséget látta, mégis a szenátusig jutott
• Mi történt John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök agyával?
• Hová vezetnek a Kennedy-gyilkosság máig elvarratlan szálai?
• Összeesküvés-elméletek sokasága kering ma is a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatban
• Politikai karrierjébe került Kennedy elnök apjának a náci Németországgal való szimpatizálása
• Valóban egy magányos merénylő végzett Robert Kennedyvel?
• Amerika jövőbeli elnöke testközelből figyelte az új világrend felépülését 1945 nyarán