Lelkipásztorrá szeretne válni II. János Pál merénylője
2016. július 13. 12:41 MTI
Ali Agca kész lelkipásztorrá válni, ha Ferenc pápa hajlandó őt fogadni a Vatikánban - ezt a néhai II. János Pál merénylője maga jelentette ki a Canale 5 olasz televíziónak adott interjújában. A mostani interjú olasz készítője emlékeztette Agcát, hogy egyelőre nem hagyhatja el Törökország földjét.
Korábban
A Törökországban felvett televíziós interjú július 17-én, vasárnap megy majd adásba a Top Secret címet viselő műsorban, de néhány érdekesebb elemét az olasz sajtó már kedden nyilvánosságra hozta. "Kész vagyok pappá válni, ha Ferenc pápa fogad majd engem a Vatikánban" - mondta a török férfi, aki A Szürke Farkasok török terrorista csoport volt tagjaként 1981. május 13-án rálőtt II. János Pálra a Szent Péter téren. A merénylet után azonnal elfogták, és életfogytiglanra ítélték. 1983. december 27-én az akkori katolikus egyházfő személyesen kereste fel merénylőjét a római Rebibbia börtönben, ahol a nyilvánosság számára ismeretlen beszélgetés folyt közöttük. Agcát 2000-ben az olasz köztársasági elnök kegyelemben részesítette, kiadták Törökországnak, ahol 2010-ben szabadult végleg a börtönből.
A mostani interjú olasz készítője emlékeztette Agcát, hogy egyelőre nem hagyhatja el Törökország földjét, nem léphet be a schengeni övezetbe. A tilalom 2014 decemberében is érvényes volt, amikor az egykori török terrorista vízum nélkül mégis beutazott Olaszországba, hogy a Szent Péter-bazilikában virágcsokrot helyezzen el II. János Pál sírján. A bazilika őrző-védői nem ismerték fel, de néhány nappal később az olasz hatóságok őrizetbe vették, majd kiutasították az országból.
Agca ilyen előzmények után jelentette be a tévékamera előtt lelkipásztori ambícióit, nyilvánosan üzenve a jelenlegi pápának. Elmondta: ez a szándéka már olaszországi börtönévei során is érlelődött benne, miután II. János Pál meglátogatta őt cellájában. "Hosszasan tanulmányoztam az evangéliumot, sok mindenkinél jobban ismerem a szent könyveket. A pápa fogadjon engem, pap leszek, és misét fogok bemutatni" - mondta Agca.
Jelezte azt is, hogy a jövő év májusában el szeretne zarándokolni a portugáliai Fatimába a Mária-jelenések századik évfordulójára (a hívők szerint 1917-ben három pásztor gyerek előtt megjelent és kinyilatkoztatásokat tett Szűz Mária). "Ott szeretnék imádkozni, talán magával a pápával együtt a Madonnához, az én lelki anyámhoz" - tette hozzá, így panaszkodva: "Itt Törökországban úgy élek, mint egy idejét vesztegető nyugdíjas".
Ezzel Agca arra utalt, hogy - mint korábban is vallotta - önmagát is a fatimai Szűzanyához kapcsolódó csoda részesének tekinti. II. János Pál ugyanis éppen a fatimai Madonnának tulajdonította a merénylet utáni szerencsés műtétet, életben maradását. Maga Agca is úgy nyilatkozott korábban, hogy éppen a fatimai Szűzanya akaratából tévesztette el a célpontot, amikor lőtt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
2. világháború
- A hatalmas veszteségek sem állították meg a szovjet hadsereget Sztálingrádnál
- Embertelen körülményekkel szembesültek a budapesti nagy gettó lakói
- Már Pearl Harbor előtt hadba szálltak az amerikaiak a német tengeralattjárók ellen
- A Sztálin elleni harcra buzdított Andrej Vlaszov, de Hitler bizalmát nem nyerte el
- Egyetlen hajót sem süllyesztett el a rettegett német monstrum, a Tirpitz
- Alvilági segítséget is kaptak az amerikaiak a Mussolini elleni harcban
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán 18:05
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap