„Lélegző” házak az ókorban? – Az antikvitás építészeti megoldásai

A természetes rostok számos előnye

Évezredeken keresztül bevett szokás volt, hogy az adott helyhez közeli alapanyagokat használták építkezésekhez, és csak a templomok építéséhez használt márvány (amelyből a legnépszerűbb a görög Parosz-szigetről származott) esetében tettek kivételt. Annak, hogy a középkori templomok különféle színűek, az az oka, hogy helyi kövekből építették őket.

A hétköznapi házakat is hosszú ideig „zérókilométeres” alapanyagokból építették. A helyi fa és kő használatán túl agyagból készült nyerstéglákat is felhasználtak hozzájuk.

A „földből készült házak” – amelyek gyakran félig a felszín alá nyúltak – voltak a leggazdaságosabbak, és rendkívül elterjedtek voltak Észak-Európában, a Mediterráneum vidékén, Afrikában és Amerikában is, ahol az anyag afrikai neve után adobe, azaz vályogtéglás építkezésként ismerték.

Habár 1407-ben épült, a Godzsú-no-tó pagoda eddig minden földrengést túlélt

„Az agyagból és természetes rostokból készült tégláknak számos előnye van a modern építkezés szempontjából is” – magyarázza Hancock. „Télen meleg, nyáron hűvös, és ha óvjuk az extrém párásságtól, akár évszázadokig is kitartanak” − tette hozzá.

Földrengésálló épületek

A japánok évezredek óta harcolnak a földrengésveszéllyel, ezért hagyományos épületeik általában alacsony, egyszintes létesítmények voltak, amikor pedig felfelé kellett építkezni (mint manapság is a városokban), már az ókorban is ügyeltek a „földrengésálló kritériumokra”, amelyeket a mai napig mérnökök és építészek tanulmányoznak világszerte.

Az 1407-ben épült narai Godzsú-no-tó pagoda öt emelete struktúrájának köszönhetően képes ellenállni a földrengésnek: minden emelet úgy van összekötve a többivel, hogy szabadon kilenghet − így csökkentve a szeizmikus rengések hatását, s megvédve ezáltal a szerkezetet az összeomlástól.

A kiotói Jaszaka-pagoda egy másfajta struktúrának köszönhetően élte túl sértetlenül az elmúlt öt évszázad földrengéseit: rengés esetén minden emelet szabadon kilenghet egy központi tartótorony körül. Azt, hogy az elképzelés valóban megállja a helyét, a világ legmagasabb – a pagodák szerkezete által inspirált – 634 méteres tornya bizonyítja.

1. A természetes légkondicionáló
2. Függőkertek – Babilontól a metropoliszokig
3. Római villák, városi kertek
4. Hőszigetelő szalma
5. A természetes rostok számos előnye

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye