Lehetett-e közük a Habsburgoknak Zrínyi Miklós tragikus halálához?

Habsburg-apátia és a szégyenteljes béke

Zrínyi Miklós 1620-ban egy horvát eredetű főnemesi családban született. Dédapja a nagy hírnévnek örvendő "szigetvári hős", Zrínyi Miklós volt, öccsével, a nála egy évvel fiatalabb Péterrel együtt történő neveltetését pedig szüleik korai halála miatt a kor egyik legbefolyásosabb magyarja, Pázmány Péter felügyelte. Az iskolai tanulásban nem sok örömét lelő Miklós tízes éveinek közepén átvehette birtokai felett azok igazgatási jogát, és hamar kiderült, hogy az új gazdánál jó kezekben van a családi örökség.

A gazdag birtokos a negyvenes években jutott arra a gondolatra, hogy a többek között Magyarország középső területére már több mint száz éve beékelődő Oszmán Birodalmat - amely ekkortájt épp a Földközi-tengeren harcolt a Velencei Köztársasággal - európai összefogással, kétfrontos harcra kényszerítve meg lehet verni. Ezen eszme által vezérelve készítette el az idegen hatalom elleni küzdelemhez erőt és reményt adó művét, a Szigeti veszedelmet. Noha elképzeléséhez nem kapta meg a Habsburg udvar támogatását, reményét fel nem adva az ötvenes években - immár horvát bánként - kezdte meg a felkészülést a jövendőbeli harcra, aminek részét képezték a korszakban írt hadtudományi munkái is (Tábori kis tracta, Vitéz hadnagy).

A bécsi udvarral való viszonya a későbbiekben sem javult. Zrínyi nem finomkodott a szavakkal, amikor a császár és környezete törökpolitikájáról mondott véleményt, a Habsburgok pedig - akiknek ekkor nem állt szándékában komoly erőket megmozgatni a török harcokhoz - 1655-ben Zrínyi nevét „elfelejtették” felvenni a nádorjelöltek közé. A horvát bán nem tágított elképzelésétől, megírta a Mátyás király életéről való elmélkedések című munkáját, amelyben többek között a magyar és a Habsburg fél eltérő érdekeit boncolgatta a török probléma kapcsán, ezzel összefüggésben pedig kijelentette, hogy előnyösebb, ha a saját nemzete adja egy ország királyát. Miután az oszmánkérdésben sem III. Ferdinánd, sem pedig az őt követő Lipót nem bizonyult aktívnak, Zrínyi úgy döntött, saját kezébe veszi az irányítást.

A hadvezér a Mura bal partján, Kanizsával szemben, a hódoltság területén 1661-ben felépítette Zrínyi-Újvárat, amely egyrészt elvonta a török erőket mindenekelőtt az ekkor a Portától nyíltan is elszakadni szándékozó Erdélytől, valamint stratégiai helyzetéből fakadóan állandó veszélyt jelentett Kanizsára és a törökökre. Az első komolyabb erőpróba 1663 nyarán érte a várat, mikor a törökök 8000 fővel ostromolták azt, de Zrínyi - akit ez időben az oszmán offenzíva és Wesselényi Ferenc nádor betegsége miatt főkapitánnyá neveztek ki - sikerrel védte meg.

A következő év elején - némi német segítséggel - a főkapitány mintegy 26 ezer fős hadsereget toborzott össze azzal a céllal, hogy a hódoltság területére betörve akadályozzák az ellenfél utánpótlásának biztosítását az erre alkalmazott eszéki híd lerombolásával. A nem egészen egy hónapig tartó téli hadjárat sikere nagy népszerűséget hozott a vezetőknek, a mintegy 500 km-es, ellenséges területeken megtett hadjárat elérte küldetését, kisebb török erősségek mellett megsemmisítették a hidat. Zrínyi eredményes útjával kivívta több európai méltóság elismerését, Lipót német-római császár mellett VII. Sándor pápa, XIV. Lajos francia király, II. János György szász fejedelem és IV. Fülöp spanyol király sem fogta vissza magát a dicsérő szavakat illetően.

A magyar hadvezér ezután sem hagyott fel hódító terveivel, de Kanizsa sikertelen ostroma után a hadmozdulatok irányítása Raimondo Montecuccoli olasz származású császári hadvezér kezébe került, aki - Zrínyit kizárva a vár védelméből - háromhetes török ostrom után feladta Zrínyi-Újvárat. A bán ezt követően Csáktornyára ment, így nem lehetett részese a keresztények szentgotthárdi győzelmének sem. Külső szemlélőként felháborodva kellett tudomásul vennie a vasvári békét, amely az ezt megelőző európai siker ellenére inkább a török félnek volt kedvező.

1. Habsburg-apátia és a szégyenteljes béke
2. Az összeesküvés gyanúja

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"