„Legyen művelt, de csak mértékkel” – milyen sors várt a nőkre az ókori Rómában?
2017. május 17. 08:29
A római matrónák legfontosabb kötelességének a gyermekszülést és a háztartás vezetését tartották. Családjuk gyakran használta őket politikai alkuk megpecsételésére, a néha túlzásba vitt szépségápolás miatt pedig gyakran váltak gúnyolódás célpontjává. Bár maguk nem viselhettek állami hivatalt, férjeiken keresztül nagy hatással voltak a birodalom politikai életére.
Korábban
Ki szoptassa a gyermeket?
A tehetős római asszonyok általában nem maguk szoptatták újszülött gyermekeiket, hanem egy rabszolgát bíztak meg vele, vagy egy szoptatós dajkát alkalmaztak a feladatra fizetségért cserébe. Epheszószi Szóranosz, a 2. században élt görög orvos műveiben pedig részletes útmutatásokat is olvashatunk arról, hogyan volt ajánlatos gondoskodni a kisdedekről. Szóranosz maga is támogatta szoptatós dajkák alkalmazását, különösen a szülést követő első napokban, amikor az édesanyák szervezete még túlságosan megterhelt volt. Fontosnak tartotta, hogy az újszülötteket meghatározott rendszer szerint szoptassák, és ne kapjanak tejet, ahányszor csak ételért sivalkodnak. Tanácsai szerint nagyjából hat hónapos korban lehetett először szilárd ételt – például borba áztatott kenyeret – adni a kisgyermeknek. Ajánlatosnak tartotta azt is, hogy a felbérelt szoptatós dajka lehetőség szerint görög nemzetiségű legyen, hogy a római ifjak már anyatejjel együtt szívhassák magukba a korabeli magas műveltség nyelvét, a görögöt is.
Szóranosszal szemben azonban gyökeresen ellentétes álláspontot képviseltek a római orvosok a szoptatás kérdésében. Ők leginkább amellett kardoskodtak, hogy a római anyák maguk szoptassák gyermekeiket, nehogy az idegen dajka teje rossz hatást fejtsen ki a leendő római polgárok személyiségfejlődésére. Attól tartottak például, hogy a rabszolga dajkák átörökíthetik szolgai viselkedésüket, ami kimondhatatlan szörnyűség lett volna a büszke rómaiak számára. Ugyanezek az orvosok általában nem fukarkodtak a dajkákat alkalmazó asszonyok éles hangú kritizálásával sem, így gyakran nevezték őket lustának és hiúnak, sőt, azzal vádolták őket, hogy csak a saját kinézetükkel foglalkoznak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Bár nem vett részt a jakobinus mozgalomban, börtönbe vetették Batsányi Jánost tegnap
- A németek által megalkotott tőrdöfés-legendával harcolta ki Sztálin a fegyverletételt tegnap
- Országos állatbarát program indult el a tiszadobi Andrássy-kastélyból tegnap
- Mindenki számára tartogat programokat a Várkert Bazár fesztiválja tegnap
- A tárgyak rejtélyes eredetét is megismerhetik a látogatók az idei Műtárgyak éjszakája fesztiválon tegnap
- Középkori templomrom, puskagolyók és katonák maradványai is előkerültek Visegrádnál tegnap
- Több legenda is elterjedt Ottlik Géza legismertebb művéről tegnap
- Mindvégig a trónra készítette fel gyermekét Zita királyné tegnap