„Legyen művelt, de csak mértékkel” – milyen sors várt a nőkre az ókori Rómában?
2017. május 17. 08:29
A római matrónák legfontosabb kötelességének a gyermekszülést és a háztartás vezetését tartották. Családjuk gyakran használta őket politikai alkuk megpecsételésére, a néha túlzásba vitt szépségápolás miatt pedig gyakran váltak gúnyolódás célpontjává. Bár maguk nem viselhettek állami hivatalt, férjeiken keresztül nagy hatással voltak a birodalom politikai életére.
Korábban
Ki szoptassa a gyermeket?
A tehetős római asszonyok általában nem maguk szoptatták újszülött gyermekeiket, hanem egy rabszolgát bíztak meg vele, vagy egy szoptatós dajkát alkalmaztak a feladatra fizetségért cserébe. Epheszószi Szóranosz, a 2. században élt görög orvos műveiben pedig részletes útmutatásokat is olvashatunk arról, hogyan volt ajánlatos gondoskodni a kisdedekről. Szóranosz maga is támogatta szoptatós dajkák alkalmazását, különösen a szülést követő első napokban, amikor az édesanyák szervezete még túlságosan megterhelt volt. Fontosnak tartotta, hogy az újszülötteket meghatározott rendszer szerint szoptassák, és ne kapjanak tejet, ahányszor csak ételért sivalkodnak. Tanácsai szerint nagyjából hat hónapos korban lehetett először szilárd ételt – például borba áztatott kenyeret – adni a kisgyermeknek. Ajánlatosnak tartotta azt is, hogy a felbérelt szoptatós dajka lehetőség szerint görög nemzetiségű legyen, hogy a római ifjak már anyatejjel együtt szívhassák magukba a korabeli magas műveltség nyelvét, a görögöt is.
Szóranosszal szemben azonban gyökeresen ellentétes álláspontot képviseltek a római orvosok a szoptatás kérdésében. Ők leginkább amellett kardoskodtak, hogy a római anyák maguk szoptassák gyermekeiket, nehogy az idegen dajka teje rossz hatást fejtsen ki a leendő római polgárok személyiségfejlődésére. Attól tartottak például, hogy a rabszolga dajkák átörökíthetik szolgai viselkedésüket, ami kimondhatatlan szörnyűség lett volna a büszke rómaiak számára. Ugyanezek az orvosok általában nem fukarkodtak a dajkákat alkalmazó asszonyok éles hangú kritizálásával sem, így gyakran nevezték őket lustának és hiúnak, sőt, azzal vádolták őket, hogy csak a saját kinézetükkel foglalkoznak.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Különös, embertelen szokások tartották egyben az azték társadalmat 14:27
- Ötven éve él a fizika bűvöletében legújabb Nobel-díjasunk, Krausz Ferenc 13:19
- Az erdélyi kopó került a Nemzeti Bank új emlékérmére az állatok világnapja alkalmából 11:21
- Hiába a CIA figyelmeztetése, megelőzte a Szovjetunió a botladozó USA-t az űrversenyben 09:50
- Nem tudott szabadulni a drogtól és az alkoholtól Janis Joplin 09:05
- Tékozló fiúból keresztes lovag, majd a szegénység hirdetője lett Assisi Szent Ferenc tegnap
- Bruegel, de vajon melyik? tegnap
- A tőkétől a hordóig: szüretek a Fortepan képein tegnap