Közönséges bűnöző vagy az igazság bajnoka volt Spartacus?

Sziszifuszi küzdelem

Az események csúcspontján mintegy 100 – 120 ezer főből álló lázadó tömeg célja a közhiedelemmel ellentétben nem a rabszolgaság eltörlése volt.

A legtöbb történész Plutarkhosz álláspontját fogadja el, aki szerint a felkelők többsége esetében a szülőföldjükre, Galliába és Trákiába való hazatérés jelentette az elsődleges motivációt. Akciójuk azonban már a kezdetektől kudarcra volt ítélve.

A felkelés a jelentős római haderőt lekötő harmadik mithridatészi háború árnyékában robbant ki. Bár a lázadók leveréséhez végül nagyobb erő bevetésére volt szükség a birodalom részéről, mint Gallia meghódításához, nem volt kérdés, hogy a római légiók előbb-utóbb győzedelmeskedni fognak.

A végső kudarchoz hozzájárult, hogy nagy különbség mutatkozott a felkelők harci ereje tekintetében is. A harcedzett lázadók létszáma meglehetősen csekély volt, és a hadjárat során hozzájuk csatlakozó rabszolgák, szegényparasztok döntő többsége nem rendelkezett katonai tapasztalatokkal.

A rabszolgák ráadásul nem is alkottak homogén társadalmi csoportot, hiszen egy pásztor helyzete alapvetően különbözött egy városi rabszolgáétól. A zendülés híre sokakhoz eljutott, de a rabszolgák számához viszonyítva csak kevesen érezték helyzetüket annyira tarthatatlannak, hogy csatlakozzanak a mozgalomhoz.

1. Öntudatos rabszolgák
2. Megtréfált rómaiak
3. Sziszifuszi küzdelem
4. Spartacus, a szupersztár

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai