Kedvelte Robert Kennedy-t, de az Izraelnek ígért vadászgépek miatt mégis lelőtte
2024. június 5. 09:50 Múlt-kor
A folyosó tömve volt emberekkel. Mindenki kezet akart rázni Robert Kennedy szenátorral, aki megpróbálta keresztülverekedni magát a hotel konyharészlegén. Az izgalom szinte tapintható volt, az elnökjelölt Kennedy megpróbált minden őt éltető támogatóját üdvözölni. Hirtelen lövések dördültek, Kennedy a padlóra zuhant, az ünneplő tömegen pedig úrrá lett a pánik. 1968. június 5-én egy dühös és bosszúvágytól hajtott 24 éves palesztin fiatalember, Sirhan halálosan megsebesítette Robert Francis Kennedy szenátort, a pár évvel korábban merényletben életét vesztő amerikai elnök, John F. Kennedy öccsét.
Robert F. Kennedy testvéreivel
Korábban
Sirhan Bishara Sirhan 1944-ben Jeruzsálemben látta meg a napvilágot, a brit ellenőrzés alá tartozó Palesztinában. Sirhan gyermekkorára az arab-izraeli konfliktus által szült erőszak vetett baljós árnyékot. A trauma bátyja halálával, akit egy katonai gépkocsi gázolt halálra, tovább mélyült.
A közel-keleti káoszból Sirhan és családja az USA által a palesztin menekültek részére kiadott speciális vízum segítségével az Egyesült Államokba menekült. A fiatal fiú zsokénak készült, de egy fejsérülés miatt fel kellett adnia álmait. A Közel-Keleten szerzett lelki sebek pedig az USA-ban is tovább emésztették a lelkét.
A végzet kiszámíthatatlan és szeszélyes. A fiatal palesztin kedvelte későbbi áldozatát, Robert Kennedyt, akit a gyengék és a hátrányos helyzetűek védelmezőjének tartott. A politikus egyik beszéde, amelynek Sirhan a rádióban fültanúja volt, azonban megváltoztatott mindent.
Sirhant akkor öntötte el a düh, amikor meghallotta, hogy Kennedy 50 vadászbombázót ígért Izraelnek, amelyekkel nézete szerint a zsidók az ellenük harcoló palesztin szabadságharcosok sorait fogják majd ritkítani.
Az ifjú Kennedy (balról a második) 1944–1945 telén
A felháborodott Sirhan radikális lépésre szánta el magát, elhatározta, hogy megöli Kennedyt. A fiatalember lelkileg felkészítette magát a véres tettre.
Három héttel a merénylet előtt ezt írta a naplójába: „Kennedynek 1968. június 5-én meg kell halnia”. Az időpont megválasztása szimbolikus volt, hiszen egy évvel korábban azon a napon tört ki az Izrael diadalával és az arab országok megalázó vereségével végződő hatnapos háború.
1968. június 4-én javában dübörgött a Demokrata Párton belüli elnökjelöltségért folyó kampány. Robert F. Kennedy, aki éppen aznap aratott diadalt a Demokrata Párt kaliforniai előválasztásán, a Los Angeles-i Ambassador Hotelben tartott beszédet híveinek és a kampányában dolgozó munkatársainak.
Miután befejezte szónoklatát a konferenciatermet a szálloda konyhai részlegén áthaladva hagyta el, ahol Sirhan várt rá, aki nem sokkal éjfél után adta le a halálos lövéseket a szenátorra.
Sirhant a merénylet helyszínén lefogták. A bíróság halálra ítélte, ám ezt nem hajtották végre, mert a verdiktet végül 1972-ben életfogytiglan letöltendő börtönbüntetésre enyhítették.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
3. A keleti és a nyugati blokk jellemzői a kétpólusú világ időszakában
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
- 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
- Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
- Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
- Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
- Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
- A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
- Párhuzamosan kellett kül- és belpolitikailag is legitimálni Németország újraegyesülését
- 10 tény a berlini falról
- 11 napra tűnt el nyomtalanul a krimi koronázatlan királynője, Agatha Christie tegnap
- Margaret Thatcher az Egyesült Királyság élén tegnap
- Az első szívátültetéssel sikeresen magára haragította a dél-afrikai rezsimet Christiaan Barnard tegnap
- Viktória királynő közbenjárásával szabadult ki a börtönből Kossuth Zsuzsanna tegnap
- Három kategóriában díjazták a Magyaroszág 365 fotópályázat alkotóit tegnap
- Jézus Krisztus születésének ünnepére készít fel minket az adventi várakozás tegnap
- Szegény amerikai lányból lett a brit parlament első női képviselője Lady Astor tegnap
- A hidegháború végét jelentette a máltai találkozó 2024.12.02.