Közel hatvan éve mérgezi Kína és India kapcsolatát a „himalájai Pearl Harbor”
2020. június 17. 16:42 Múlt-kor
A napokban halálos áldozatokkal is járó összetűzés bontakozott ki Kína és India határán, a vitatott hovatartozású Ladakh régióban. Az időről időre fel-fellángoló határvita gyökere a határvonal tisztázatlansága egy alig több mint egy hónapos háború, amely 1962-ben mély sebet ejtett a két ország korábban jó kapcsolatán. A kérdés természetesen összetettebb a térképre rajzolt vonalaknál: szorosan kapcsolódik Tibet kínai bekebelezéséhez és a két ország távlati geopolitikai érdekeihez.
Korábban
A szövetségesek egymásnak esnek
A Kínai Népköztársaság és az Indiai Köztársaság a világ leghosszabb vitatott határszakaszán osztozik, az úgynevezett „tényleges ellenőrzés vonala” mentén a Himalája hegyei közt. 1962. október 19-én a két ország közötti határvillongások tényleges háborúba csaptak át a vitatott hovatartozású területen.
A harcok több mint egy hónapon át tartottak, ennek során Kína 23 200 négyzetkilométernyi területet foglalt el Indiától, és súlyos veszteségeket mért csapataira. Az indiai kormány nagyjából 7000 főnyi veszteséget ismert el, 1383 halottal, 1696 eltűnttel és 3968 fogságba esett katonával. A kínaiak a maguk részéről szintén „nagyon súlyos” veszteségekről számoltak be.
November 21-én aztán teljesen váratlanul Kína egyoldalú tűzszünetet jelentett be, valamint csapatai visszavonását a harcok előtti határállomásaikhoz. Egyedül Ladakh régióban megtartva 4023 négyzetkilométer területet.
E rövid háború azóta is meghatározza Ázsia két legnagyobb országának kapcsolatait, és a határvita máig feloldatlan. Peking továbbra is igényt tart 92 000 négyzetkilométernyi területre, főként az északkelet-indiai Arunácsal Pradesban.
A háború gyökeres fordulópontot jelentett India számára. A legtöbb indiai „hátbadöfésként” látta, hatalmas árulásként fogta fel a kínai vezetés részéről – attól a kínai vezetéstől, amelyet Dzsaváharlál Nehru, India első miniszterelnöke (1947 és 1964 között) még testvérként dicsért a két ország barátságának csúcsán, az 1950-es években.
Ezt tükrözte a „békés egymás mellett élés öt alapelve”, avagy a „pancsa síla”, amelyre alapozva 1954-ben kétoldalú egyezményt írtak alá, majd az 1955-ös bandungi konferencia is Indonéziában, ahol Nehru személyesen mutatta be Csou En-laj kínai miniszterelnököt számos afrikai és ázsiai vezetőnek, csökkentendő a kommunista Kína akkoriban rendkívül nagyfokú elszigeteltségét a nemzetközi porondon.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Római Birodalom
- 3D-ben rekonstruáltak egy ókori római víztározót Spanyolországban
- Újra eredeti funkciójukat töltötték be az ókori gyalogátkelők Pompejiben
- Római kori arcok elevenednek meg az Aquincumi Múzeum új kiállításán
- Mesterséges intelligenciával olvastak el egy elszenesedett herculaneumi papiruszt
- Római kori Minerva-szentélyt találtak egy ókori kőfejtőben
- Érintetlen késő ókori szarkofágot nyitottak fel Horvátországban
- Érintetlen római vagy Árpád-kori lócsontvázat tártak fel Mocsánál
- Kereskedelmi kertekké alakították Pompeji romjait a földrengés után
- Különleges római kori átoktáblát fejtettek meg német kutatók
- Több mint háromezer sírt rejtett az ősi kínai birtokközpont 17:58
- A textilgyártásra fókuszált a viking ipari központ 15:47
- Neandervölgyi migrációs központ volt az őskori Közép-Európa 13:57
- Érintetlen ókori maja várost tártak fel Mexikóban 11:53
- Nem voltak ritkák a drasztikus aszályok az újkori Magyarországon 10:10
- Kiterjesztett valósággal mutatják be a francia kulturális örökséget 09:17
- Új kötet elemzi V. Károly birodalmának ellentmondásait 07:03
- Sziklarajzok tárják fel a szibériai sámánok rituális portáljait tegnap
