Kövér papok, telt asszonyok, sovány szentek: széles skálán mozgott a túlsúly megítélése a középkorban

A női test

Kétségtelen, hogy napjainkban a legtöbb kritikának a női test van kitéve – bármilyen irányba indul el egy nő a teste formálásával, illetve bárhogyan öltözködik, óhatatlanul negatív véleményekkel lesz elárasztva –, érdekes módon azonban a középkorból származó, a női testről értekező és nőktől származó források többsége vallásos, illetve egyházi jellegű.

A férfiak a maguk részéről egyáltalán nem tekintették negatív tulajdonságnak a női teltséget – a kora középkori románcokban egyenesen a legtökéletesebb nőket jellemzik így. De még egy késő 14. századi francia kézikönyv is úgy fogalmaz, a jó lónak négy közös tulajdonsága van a kívánatos hajadonnal: a szép sörény, a gyönyörű szügy, a finom combok és a nagy hátsó fertály.

Ellenvélemények azonban e tekintetben is akadnak a forrásokban: amikor Mária, VIII. Henrik ekkor még kamaszkorú húga 1514-ben a francia udvarba érkezett, hogy férjhez menjen XII. Lajos királyhoz, egy olasz követ azt jegyezte fel róla: „vékony, nem pedig kövérségtől tökéletlen.”

Mindazonáltal a sovány női test az esetek többségében egészen más jelentéssel bírt a középkorban: az aszkéta életű nők, akik Istennek szentelték magukat, az étrendjük feletti kontrollban és a szélsőséges böjtölésben találták meg a férfiaktól való függetlenedés jól látható módját.

A középkori orvosi írások elsősorban a szülésre és gyermeknevelésre való alkalmasság szemszögéből tárgyalták a nők testét.

Még a női szerző, Salernói Trota által írt háromkötetes, 12. századi orvosi kézikönyv is arról ír, a testsúly miként befolyásolja a menopauza bekövetkeztének idejét (a közepesen telt nők esetében a 35 éves kort állapítja meg), illetve arról, mely szempontok szerint kell szoptatódajkát választani az újszülötteknek (legalább egy kissé telt legyen, minél nagyobb mellekkel).

Trota a férfiaknak és a nőknek egyaránt a minél melegebb fürdővizet, illetve a gőzfürdőt ajánlja a fogyáshoz, de a forró homokban való izzasztó elmerülést sem veti el – ezek természetesen mind elsősorban vizet vonnak ki a testből, tehát tartós súlycsökkenést nem idéznek elő.

A legfontosabb szempontként azonban megjegyzi, hogy egy nőnek sosem szabad túlságosan lefogynia, mert az negatív hatással lenne termékenységére.

1. A lovagi test
2. Uralkodói előjogok
3. Orvosi vélemények
4. A női test
5. A testsúly és a vallás

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére