Kötél általi halál lett a narodnyik forradalmárok végzete, örökségük mégis követőkre talált
2021. április 17. 17:13 Múlt-kor
Korábban
A kivégzés és a narodnyikok jövője
A Népakarat vezető tagjait – név szerint Andrej Zseljabov, Szofia Perovszkaja, Nyikolaj Kibalcsics, Tyimofej Mihajlov és Nyikolaj Riszakov – kötél általi halálra ítélték, amelynek végrehajtására 1881. április 15-én került sor.
Az első orosz nő, Szofia Perovszkaja, akit terrorizmus vádjával ítéltek halálra, így írt levelében édesanyjának: „Kedvesem, arra kérlek, hogy légy nyugodt, és ne szomorkodj miattam. Sorsom a legkevésbé sem sújt engem, már régóta vártam a pillanat érkezésére, hogy végzetemmel találkozzam. Úgy éltem, ahogy a meggyőződésem diktálta, és lehetetlen lett volna, hogy másképp cselekedjek.”
A kivégzettek méltósággal tűrték sorsukat, a jelentések szerint Tyimofej Mikhajlov kötele többször is elszakadt, így meg kellett ismételni akasztását. Noha az emberek azt gondolták, ez a kegyelem égi jele, nem mentették fel a halálos ítélet alól.
Ugyan a vezetőket kivégezték, a mozgalom szellemiségét nem lehetett már elpusztítani. A terror egykori hívei az 1890-es években visszatértek kényszeredett emigrációjukból, és fokozatosan aktív szereplőivé váltak az orosz politikai életnek.
1894-ben Népjog néven szervezetet hoztak létre, majd 1897-ben Moszkvában uniót szerveztek. Ők lettek az eszerek, a narodnyikok örökösei, akik eszmerendszerükben szembeszálltak a marxistákkal, és inkább a nyugati munkásmozgalom követőinek mondhatták magukat.
Ugyan a narodnyik hagyományt a kapitalista valósággal egyre nehezebb volt összeegyeztetni, a 20. század orosz szempontból döntő szakaszában az eszerek a legnagyobb társadalmi bázisú pártként megkerülhetetlen tényezőnek bizonyultak a politikában.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán 12:20
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap