Középkori időkapszula kerül elő Szczecin kikötőjéből

Szczecin szívében, Łasztownia szigetén középkori időkapszula került elő a föld alól. A szczecini Nemzeti Múzeum régészei a Teatr Współczesny új épületének építése előtt végeznek leletmentő feltárást, amely során használati tárgyak, faépítmények és szerves maradványok rajzolják újra a kikötői város mindennapjait a 13–16. századból.

Középkori időkapszula a szczecini kikötő szigetén

Régészek középkori tárgyakat tartalmazó középkori időkapszulát tártak fel a lengyelországi Łasztownia szigetén, Szczecinben. A feltárást a szczecini Nemzeti Múzeum csapata végzi, a Teatr Współczesny új épületének megkezdése előtt, leletmentő régészeti kutatás keretében. A leletek nemcsak az egykori kikötői munkások életébe engednek bepillantást, hanem magának a városrésznek a múltját is új fénytörésbe helyezik. 

Łasztownia neve a latin lastagium szóból ered, amely a hajórakományra vonatkozó tehermértéket jelentette, és a középkori kereskedelem fontos fogalma volt. A sziget a 13. századtól kezdve a szczecini kikötői tevékenység egyik központjává vált. A 16. századra a történelmi feljegyzések már virágzó hajógyárról számolnak be, magtárakkal és raktárakkal. A források Łasztowniát jelentős kereskedelmi, ipari és tengeri mesterségekhez kötődő kézműves központként írják le. 

Háború előtti városszövet a föld alatt

A projekt korábbi szakaszaiban a régészek a háború előtti városfejlesztés elemeit tárták fel. Alapfalak, épületalapok és macskaköves felületek rajzolták ki a hajdani utcák és háztömbök helyét. Ezek a maradványok segítenek megérteni, hogyan nézett ki Łasztownia a 20. század elején, még azelőtt, hogy a háborús pusztítás alapjaiban változtatta volna meg a városképet.

A régészek a középkori rétegek mélyebb feltárása során mindennapi használati tárgyakat azonosítottak. Előkerültek a korszakra jellemző, nagy égetési hőfokon készült kerámiák, valamint patkók, amelyek a kikötői forgalomhoz kapcsolódó szállításról árulkodnak. Egy jól megőrzött faépítmény maradványai is előkerültek, amelyet a szakértők latrina vagy kútburkolatként azonosítottak.

A legjelentősebb felfedezések azonban a szerves anyagból készült leletek. Megmaradt bőr darabok, lábbelik töredékei és állati csontok kerültek elő, amelyek egyedülálló betekintést nyújtanak a középkori lakosok és a kikötői munkások mindennapi életébe. A bőr és a lábbeli a viseletre, a csontok pedig a táplálkozásra és a húsfeldolgozásra utalnak, így komplex képet adnak Łasztownia középkori gazdasági és társadalmi viszonyairól. 

Kerámiatöredékek a laboratóriumban

A feltárás során számos kerámiatöredéket is gyűjtöttek, köztük a középkorra jellemző kőedényeket. Ezeket további laboratóriumi vizsgálatnak vetik alá. A kutatók a formák és az anyag elemzésével próbálják pontosabban meghatározni az edények eredetét, funkcióját és készítésének technológiáját. A későbbi elemzés hozzájárulhat ahhoz, hogy jobban rekonstruáljuk a középkori kereskedelmi hálózatokat és az import–export arányát a régióban. 

Radosław Tomaszewski, a szczecini Nemzeti Múzeum régésze szerint a Łasztownia szigetén zajló munka klasszikus leletmentő kutatás. Elmondása szerint „olyan kutatásokat végzünk, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy ellenőrizzük a fejlesztésre kijelölt területet. Ez időt ad nekünk arra, hogy nyugodtan feltárjuk a város történelmét anélkül, hogy az építkezést késleltetnénk”.

A régész azt is hangsúlyozta, hogy a feltárás két szakaszban zajlik. „Miután dokumentáltuk ezeket a maradványokat, vagyis a második szakaszban mélyebbre mentünk, és feltártuk a korábbi történelmet. Azt, amelyet nem őriztek meg írott források, tervek, térképek vagy fényképek” – tette hozzá. A középkori időkapszula így nemcsak néhány különleges leletet jelent, hanem egy olyan múlt darabjait, amelyet csak a föld rétegei őriztek meg a mai Szczecin számára.