2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
ITT támogathatsz bennünket

Kovakővel vésett, 120 000 éves őstulok-csontra bukkantak Izraelben

2021. február 3. 10:58 MTI

Vésetekkel díszített, 120 ezer éves szarvasmarhacsontot fedeztek fel Izrael középső részén, Ramla közelében - jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.

csont

A kutatók szerint az ábrázolás, amelyet egy őstulok csontjába véstek, az eddig ismert legrégebbi absztrakt szimbólum a Földközi-tenger partvidékén. A mintegy 4 centiméter hosszú bemetszéseket élesített kovakővel készítették.

A középső paleolitikumból nagyon ritkának számítanak a köveken vagy csontokon található szimbolikus ábrák.

A jeruzsálemi Héber Egyetem, a Haifai Egyetem és a CNRS francia kutatóintézet-hálózat kutatói együtt jutottak arra a következtetésre, hogy a mindkét oldalán törött csonton látható hat mély, hosszú és párhuzamos metszet szimbolikus vagy spirituális jelentéssel bír.

A metszetek meglepő módon teljes egészében megőrződtek Izrael középső vidékén, a Júdeai-felföld nyugati lejtőin, Ramla várostól keletre. Az emberi tevékenységből származó kőedények és állati csontok együttesében felfedezett csont a Levante vidékének legkorábbi, és a világ egyik legrégebbi eddig felfedezett vésett emléke.

A csontról írt tanulmányt a Quaternary International című tudományos folyóiratban tették közzé. A Neser-Ramla nevű régészeti lelőhelyet néhány évvel ezelőtt fedezték fel egy helyi kőbányában, ahol egy hat éve megjelent tanulmány szerint a moustieri kultúrához tartozó, a középső paleolitikumban élő vadászó-gyűjtögető csoport tagjai éltek.

Az ásatás helyszíne vadászati táborként vagy vadászat utáni találkozóhelyként szolgált, ahol az állatokat levágták. A csont az őstulokhoz, egy ősi marhafajhoz tartozott - a modern szarvasmarha korai rokonához, - egy olyan állathoz, amely ezen a területen nagyon gyakori volt akkoriban.

A tudósok háromdimenziós szkenneléssel, valamint hasonló vésetek mikroszkópos elemzésével és kísérleti előállításával elemezték a bemetszett csontot, és megállapították, hogy a véséshez kovakőből készült eszköz megmunkált csúcsát használták.

A leghosszabb metszés 42 milliméter, a legrövidebb 38 milliméter hosszú, és kizárt, hogy véletlenül kerültek a felületre. Rájöttek, hogy megalkotójuk jobbkezes volt, ahogy az eddigi kutatások szerint az abban a korban élők 90 százaléka.

"Az összes vágás azonos mélységű és alakú, és mindegyik ugyanabba az irányba mutat, ugyanazzal a mozdulattal készítették. Ez azt jelezheti, hogy a bemetszéseket egyazon személy készítette egymás után, együltében" - vélik a tudósok.

A metszett ábrát szándékosan hozták létre, de bármiféle látható haszon vagy szükségszerűség reménye nélkül. Célja nem világos: firkálás, illusztráció, numerikus jelölés vagy szimbolikus ábrázolás. A tudósok szerint absztrakt, szimbolikus ábrázolásról van szó, amelynek egykori jelentését egyelőre nem lehet megfejteni.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár