Kis híján meghiúsította az első hazai filmvetítést Ferenc József „fejvesztése”

A mozi intézményesülése

A sikeren felbuzdulva az első, kizárólag mozizás céljára bérelt helyiséget Sziklai Zsigmond nyitotta meg Ikonográf néven az Andrássy út 41. szám alatt 1896 júniusában, egy korábbi kalapüzlet helyén.

A berendezés és a küllem nem volt elég vonzó az előkelő közönségnek, így kudarc lett a kísérlet vége. Ennek oka, hogy a „csacska” rövid filmjeleneteknek igen alacsony volt a társadalmi megbecsültsége, ugyanúgy mutatványnak tekintették őket, mint a bűvészek játékát. 

Ennek bizonyítéka, hogy a kávéházi mozi, a sátormozi és a bódémozi látogatottabb volt az egyszerűbb emberek körében, a cselédek kezdetben kifejezetten lelkes rajongói voltak az előadásoknak (fontos helyszín volt Décsi Gyula Mozgókép-Otthona a Városligetben). Igazán „sikk” – minden társadalmi réteg egyetértésével – csak az 1910-es évektől lett a mozizás, ezután kezdtek bele az igazi kőmozik építésébe.

Az első magyar filmre sem kellett sokat várni. 1900-ban az Uránia Tudományos Egyesület létrehozta az Uránia Magyar Tudományos Színházat azzal a céllal, hogy ismeretterjesztő előadásokat népszerűsítsenek. Az első magyar alkotás, A táncz, Zitkovszky Béla rendezésében és Pekár Gyula forgatókönyve alapján készült. 

A táncz című film fennmaradt kockái a Vasárnapi Ujság 1901. április 14-i számában

Érdemes megfigyelni, hogy a kevesebb mint 5 évvel későbbi tudósítás hangneme mennyire eltért az első, millenniumi alkalomtól. A Magyar Nemzet 1901. május 1-i számában (20. évfolyam 114. szám) részletesen beszámolt a látottakról, a tudósító legalább már értette a mozgókép elméletét, nem csak ámult az újdonságra, bár a filmet még itt is inkább színházi minőségében értékelte (természetesen a nemzeti büszkeség érzetével, mégis csak az első magyar filmről volt szó):

„Három heti szünet után ma nyitják meg újból az Urániát azzal a müvel, a melyre három hónap óta megfeszített erővel készült a szinház s a mely nagy arányaival, gazdag felszerelésével, irodalmi magas színvonalával bizonyára sokáig a műsoron tartja majd magát.”

A tudósító részletesen leírta a három felvonás menetét (az első a görögökről, Rómáról, a középkorról; a második a 16. és 18. század között tartó aranykorszakról; a harmadik már a magyar táncokról, a körmagyarról, csárdásról, balettről és palotásról szólt) és értékelte is őket, a harmadik felvonásról ezt írta:

„A III. és utolsó felvonásban a kinematogrammok még sűrűbben következnek. Három nevezetes tánczról egyelőre le kell mondani: Blaháné, Pálmay és Fedák Sári tánczáról; mindhármat azonban mennél előbb pótolják majd. így is tizenhárom mozgókép van ebben a felvonásban s ezek közül is alig egy-kettő külföldi, a többi mind saját felvétele az Urániának, mindeniken teljesen felismerhetők magyar művészeink és művésznőink.”

Mindössze 5 év alatt hatalmas fejlődési ívet járt be a mozi története a teljes ismeretlenségtől az első hazai alkotás bemutatásáig. A kalandos utazás első évtizedeiben az iparágat a kapitalista szabad verseny viszonyai jellemezték, noha a mozi eleinte csak a fővárosban volt jelen, és csak később terjedt el vidéken is.

1. Lumière-mágia Budapesten
2. A mozi intézményesülése

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Anno

• A kataklizma, ami elhozta a portugál gyarmatbirodalom végét
• Az elektromos jelzőlámpával világelső lett a forgalmi káosz legyőzésében Cleveland városa
• A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
• Bosszúvágy, pénzhiány, hatalmi intrikák: a keresztesek pusztítása Konstantinápolyban
• Patton tábornokot előbb az amerikaiak, majd a szovjetek próbálhatták meg eltenni láb alól
• Végső elkeseredésében választotta a halált az első világháború utolsó percében elesett katona