Kilenc sorsdöntő ütközet a középkorból, amely megváltoztatta a történelem menetét
2017. szeptember 1. 08:38
Korábban
A csata, amely örökre megváltoztatta Angliát
Az előkelő és befolyásos családból származó Harold Godwinson Hitvalló Eduárd halálát követően került az angol trónra 1066 első napjaiban. A II. Harold néven uralkodó király azonban mindössze 10 hónapon keresztül viselhette a koronát. Országára két veszedelmes ellenség is szemet vetett, nevezetesen III. Harald norvég király és az akkor még csak Fattyú Vilmos néven ismert normandiai herceg.
A norvég királlyal (akinek seregében harcolt Harold öccse, Trostig is) az észak-angliai Stamford Bridge-i csatában szállt szembe és kemény küzdelemben döntő győzelmet aratott: III. Harald maga is ott veszett a csatatéren, amely így az utolsó Angliát érő viking invázió záróakkordja is volt egyben.
Harold ekkor dél felé fordította a csatában kimerült, de a győzelemtől fellelkesült seregét és erőltetett menetben indult az időközben Hastings városánál partraszálló normannok megállítására. Az angolszászok egy magaslaton foglalták el pozícióikat és pajzsfalat formáltak.
Amikor a csata elkezdődött, úgy tűnt, Harold Godwinsonnak sikerül a lehetetlen és a második hódítót is legyőzi. Katonái szilárdan állták Vilmos nehézlovasságának rohamait, sőt, egy alkalommal maga Vilmos is lezuhant a lováról és csak a szerencsének köszönhette életét. A támadók, látva erőfeszítéseik hasztalanságát, új taktikához folyamodtak. A normann lovasság menekülést színlelt, ezzel arra késztetve az angolszászokat, hogy adják fel fegyelmezett formációjukat, ezzel sebezhetővé téve őket.
A normann hadsereg a „menekülésből” aztán egyszer csak ismét támadásba váltott és lekaszabolták a meglepett angolokat. Harold – az utolsó angolszász király – szintén elesett a csata forgatagában, így a szigetország trónját Vilmos szerezte meg, aki korábbi nem túl hízelgő ragadványnevét a sokkal hangzatosabb „Hódítóra” cserélhette.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
- Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
- 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
- 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
- Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
- Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
- Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái
- Főleg regényeket írt, a köztudat mégis egy musicalhez köti Sólem Áléchem nevét 14:20
- A magyar kultúrával ismerkedhettek a washingtoni magyar nagykövetség rendezvényére érkezők 11:20
- A gyilkossági kísérlet után nem sokkal megbocsátott merénylőjének II. János Pál pápa 08:20
- A világ legcsúszósabb anyagaként döntötte meg a Guinness-rekordot Plunkett találmánya tegnap
- Elutasította a kitüntetéseket a modern betegellátás úttörője, Florence Nightingale tegnap
- A mai napig találgatják, hova tűnt Ned Kelly koponyája tegnap
- Puccsal tért vissza a politikába a független Lengyelországot diktároként vezető Piłsudski tegnap
- Elsősorban Sztálinhoz volt hűséges a rettegett Péter Gábor tegnap