Kiállítás nyílik Gyulán a csendéletfestő Pentelei Molnár János képeiből
2024. szeptember 2. 11:20 MTI
Pentelei Molnár Jánosnak, az egyik legnagyobb hazai csendéletfestőnek nyílik kiállítása a gyulai Kohán Képtárban szeptember 5-én. A művész élete több ponton kötődik Békés vármegyéhez és Gyulához – közölte a kiállítóhelyet működtető Erkel Ferenc NKft. közleményben az MTI-vel.

Pentelei Molnár János a burgonya szüretelését bemutató festménye
Korábban
Pentelei Molnár János már életében, az 1910–20-as években elismert alkotó volt. Több ösztöndíjat nyert. 1915-ben Állami nagy aranyérmet kapott a Paprika csendélet című alkotásáért. A díjat Rippl-Rónai József elől hozta el.
Az uralkodó, I. Ferenc József császár és király is kifejezetten kedvelte a munkáit, számtalan alkotását megvásárolta a Budai Királyi Palotába vagy bibliai témájú festményeit, oltárképeit adományozta egyházaknak.
Pentelei a Benczúr Gyula-iskola növendéke, majd később a Benczúr Társaság elnöke, több képzőművészeti kiállítás kurátora volt.
Pentelei Molnár János pályája elején elsősorban az elesettekkel és szegényekkel, majd bibliai kompozíciókkal foglalkozott. Rövid pályafutására portré-, életkép-, tájkép- és csendéletfestészete tette fel a koronát, s vált általa korában és napjainkban is népszerűvé.

Az 1878-ban született alkotó fiatalon, mindössze 46 évesen hunyt el 1924. november 10-én, ecsettel a kezében, a gyulai József nádor Tüdőszanatóriumban. A kórteremben is festett ugyanis, utolsó ismert műve a Gyulai őszi táj kukoricatörés után.
A festőművész kedvelt, egyúttal azonban nem teljesen feltárt öröksége külföldön ezernél több, idehaza néhány száz alkotás formájában forog kézen, gazdagítja gyűjtők anyagát.
Művei szerepelnek a Magyar Nemzeti Galériában, s megvásárolhatók aukciósházakban.
Halálának 100. évfordulója alkalmából, idén tavasszal Dunaújvárosban (a korábbi Dunapentelén, a festő szülőhelyén), majd Perkátán, ősszel pedig Gyulán látható a gyűjtemény.
A Gyulán megvalósuló kiállítás a Boda József magángyűjtő tulajdonában lévő kollekcióból több mint 40 festményt mutat be. A tárlat, amelynek kurátora Gyarmati Gabriella művészettörténész, november 17-ig látható a Kohán Képtárban – írták.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59