Ki volt Samu, a vértesszőlősi ősember?

A Magyarországon feltárt legidősebb emberi maradvány, a Sámuel néven ismert emberi tarkócsont lelőhelyén múzeumi szakemberek egész napos programsorozattal várják a látogatókat - közölték a szervezők. Az egyedülálló régészeti lelet előkerülésének évfordulóját már negyedik alkalommal ünnepelik a település lakói és a helyszínre látogatók. Az idei alkalom különlegességét az adja, hogy 50 évvel ezelőtt, 1968-ban nyitotta meg kapuit az előember telephelyét eredeti környezetében bemutató szabadtéri kiállítóhely.

A Samu-napon gyerekek és felnőttek is részesei lehetnek a régészeti sétáknak, a kutató ösvénynek és a felfedezős játékoknak. Kiderül, hogy ki volt Sámuel és hány éves is valójában, valamint hol és hogyan élt, kik voltak a társai, milyen volt a lakhelye, vagy a környezete.

A vértesszőlősi őskőkori lelőhely az ásatást végző Vértes László ötven évvel ezelőtt bekövetkezett haláláig tartó gondos feltárása során dokumentált kilenc kultúrréteg százezernyi pattintott kőeszköze, számtalan állatcsont és -fog maradványa, valamint az ugyanitt előkerült emberi tarkócsont és a tejfog-töredékek a mai napig fontos lelőhellyé tették a helyszínt.

Vértes László formális egyetemi képzés nélkül végzett a maga korában világszínvonalú ásatásokat és készített a mai napig jól használható tudományos feldolgozásokat. A közönség számára két ismeretterjesztő könyve, az Istállós-kői barlang feltárását ismertető Medveemberek krónikája és a vértesszőlősi ásatások ihlette, Kavicsösvény című kötet nyomán vált ismertté.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai