Egy genetikai tanulmány kimutatta, hogy az emberek nyelvi képessége már 135 000 évvel ezelőtt, fajunk diverzifikálódását megelőzően is létezett. Ez a felfedezés megerősíti azt az elképzelést, hogy a nyelv kulcsfontosságú volt evolúciónkban.
Egy új kutatás 200 ponton keresztül vizsgálta, mi az oka annak, hogy ábrázatunk jelentősen eltér őseink csontozatától. A most közzétett tanulmány már talált válaszokat, de még akadnak további kérdések.
28 000 éves gyermekcsontváz, amely egyszerre hordozza a neandervölgyi és modern emberi jellemvonásokat, új megvilágításba helyezi az emberi evolúciót. A Lapedo-gyermek maradványainak pontos kormeghatározása forradalmi technika segítségével igazolta, hogy a kisgyermek évezredekkel azután élt, hogy a neandervölgyiek elméletileg eltűntek.
Új felfedezést tettek közzé a jénai Friedrich Schiller Egyetem kutatói Dr. Knut Bretzke vezetésével. Bemutatták az Arab-félsziget eddigi legrégebbi bizonyítékát a rendszeres kőpenge-készítésre.
A németországi Ranis régészeti lelőhelyről származó legújabb kutatás szerint a modern ember már több ezer éve letelepedett Európa északnyugati részén, mielőtt a neandervölgyi ember örökre eltűnt a kontinensről.
Egy Homo sapiens csecsemő csontját azonosítottak tudósok egy franciaországi barlangban, amelyben a feltételezések szerint kizárólag neandervölgyiek éltek.
Az Izraelben eddigi feltárt legősibb, 1,5 millió éves emberelőd-maradványokat azonosították – jelentette a Walla hírportál szerdán. Az Afrikán kívüli második legjelentősebb prehisztorikus, Ovadia nevű izraeli lelőhelyen talált másfél millió éves csigolyacsontok új megvilágításba helyezik az ősi emberelődök ázsiai és európai elterjedésének történetét.
A változó éghajlat befolyásolta az ember testének és agyának méretét egy új evolúciós kutatás szerint, mely 300 kövület adatait vetette össze klímamodellekkel.
A Homo sapiens mintegy 200 ezer éve a mai Botswana területének északi részén élt még az előtt, hogy más térségekbe vándorolt volna - olvasható a Nature című szaklapban hétfőn megjelent tanulmányban.
Japán és olasz kutatók csoportja bizonyítékkal állt elő arra, hogy már 45-40 000 évvel ezelőtt mechanikus lövedékvető fegyvereket használt Európában a modern Homo sapiens. Ezek sikeresebb vadászatot tettek lehetővé, mint amilyenre a neandervölgyiek képesek voltak.
A modern ember jóval korábban hagyta el Afrikát és 150 ezer évvel korábban érkezhetett Európába az eddig véltnél - állapították meg német és görög kutatók egy Görögországból származó koponya elemzése alapján.
Majomra vadászott a homo sapiens Sri Lanka őserdeiben nagyjából 45 ezer évvel ezelőtt, ez segítette a túlélést a zord körülmények között – állapította meg egy nemzetközi kutatás.
A 200 ezer éve Eurázsia erdőségeiben megjelent, Homo nemzetséghez tartozó gyenyiszovai ember eszközöket, sőt ékszereket is készíthetett - ez derül ki két új kutatásból, amelynek eredményeit szerdán publikálták a tudósok.
Már a kora kőkorszakban is végeztek ki hadifoglyokat – derítették ki régészek, akik hétezer éves „háborús” tömegsírokat tártak fel a mai Ausztria és Németország területén, és kilenc csontvázról megállapították, hogy fogságba ejtett támadókhoz tartoztak.
Az emberek fejlett társadalmi viselkedésére és kereskedelmi tevékenységére utaló leleteket fedeztek fel egy kenyai ásatáson, amely alapján százezer évvel korábbra tehető ennek a fejlettségi szintnek a megjelenése - erről számol be a Science folyóirat több tanulmánya kenyai ásatási eredmények alapján.
A modern ember csaknem százezer évvel korábban hagyhatta el az afrikai kontinenst, mint azt eddig hitték. Egy izraeli barlangban talált lelet az eddigi legrégebbi ismert Homo sapiens-maradvány Afrikán kívül.
A Homo sapiens vándorlásait és elterjedését térképezte fel egy új kínai kutatás, amely ősi eurázsiai DNS-mintákat elemezve megállapította, hogy az európaiak és az ázsiaiak ősei több mint 40 ezer évvel ezelőtt váltak el egymástól.
A modern emberrel, valamint más hominidákkal is együtt élhetett Afrikában a 2015-ben azonosított emberféle, a kis agymérettel rendelkező Homo naledi 226-335 ezer évvel ezelőtt. A kutatók nemrég bukkantak rá a faj egy, Neo névre keresztelt képviselőjének kiváló állapotban fennmaradt maradványaira.
Három genetikuscsoport is új információkkal szolgál arról, hogyan hódította meg a világot Afrikából kiindulva a modern ember. A több mint 280 különböző populációból származó örökítőanyagok vizsgálatával végzett részletes kutatások bepillantást engednek a Homo sapiens vándorútjaiba.
