2021. ősz különszám: Sorsok, Legendák, Küzdelmek
ITT támogathatsz bennünket

 
Keresett szó   
Címke szerint
Dátum és között
Keresési feltételek:
Címke: Erdély
410 találat
[1]

Egyszerre tanított, harcolt és készített ágyúkat Erdély rendíthetetlen hőse, Gábor Áron

[2021.11.27. 15:39] Hírek

„A beérkezett jelentések szerint francia tüzérség tartózkodik Háromszéken” – írta naplójába az Erdélyre rontó Puchner tábornok 1848 őszén. Pedig nem nyugati lövegek sorakoztak fel csapataival szemben, hanem a székelyek legendás tüzértisztje által öntött ágyúk ellen veszített csatát a havasokban.

[2]

Nagy bajban van a gyulafehérvári könyvtár és csillagvizsgáló épülete

[2021.11.18. 11:25] Hírek

Sürgős felújításra szorul Batthyány Ignác római katolikus püspök 18. század végén létesített gyulafehérvári csillagvizsgálója – közölte Adrian Cioroianu, a Román Nemzeti Könyvtár ideiglenes igazgatója.

[3]

Főzd meg jól! – Wesselényi Kata erdélyi szakácskönyve a 18. századból

[2021.11.14. 08:20] Hírek

Az erdélyi nemesasszony, gróf Rhédei Zsigmondné hadadi báró Wesselényi Kata 1735–1788 között élt. Vajon mi rejlik a méltóságteljesen hangzó név mögött? Mi az, ami miatt majd’ három évszázaddal később is érdekes lehet? A válasz egyszerű: ugyanolyan hús-vér ember volt, mint mi. Személye nemcsak egy adat a történelemkönyvben, élő valóság. Amit remekül példáz szakácskönyve, melyből a korabeli ételkultúra mellett egy kicsit arról is képet kaphatunk, milyenek lehettek a mindennapok akkoriban: hogyan főztek, mit ettek, hogyan vezették a háztartást a XVIII. században? És közben arra is rájövünk, hogy a nők szerepe fontosabb volt régen, mint azt ma sokan hinni szeretnék.

[4]

Manőverek és háttéralkuk után, Bocskai közreműködésével született meg a zsitvatoroki béke

[2021.11.11. 09:14] Hírek

Számtalan békeszerződést ismerünk, amely a magyar fél tudatos kizárásával köttetett, ám a 415 évvel ezelőtt, 1606. november 11-én aláírt zsitvatoroki béke a magyarság közreműködése nélkül meg sem született volna.

[5]

Átadták a felújított Adorján-kúriát Csíkmenaságon

[2021.10.27. 12:25] Hírek

Csíkmenaságon átadták a magyar kormány által létrehozott és finanszírozott Rómer Flóris-terv keretében megújult Adorján-kúriát – közölte hétfőn a Hargita Népe napilap.

[6]

Nem volt ellenszere a portyázó törököknek Kinizsi Pál nehézlovasságára

[2021.10.13. 10:21] Hírek

1479. október 13-án Kinizsi Pál temesi ispán és Báthori István erdélyi vajda hadai döntő győzelmet arattak Kenyérmezőnél a törökök felett. A török hadakat Báthorinak először nem sikerült feltartóztatnia, de amikor Kinizsi Pál csapatai a segítségére siettek, a csata győzelemre fordult.

[7]

Nyolcvan éve telepítették vissza Magyarországra a bukovinai székelyeket

[2021.10.11. 11:52] Hírek

A bukovinai székelyek Magyarországra telepítésére emlékeztek az esemény 80. évfordulója alkalmából pénteken Bonyhádon. A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hangsúlyozta, a bukovinai székelyek mindvégig hűek maradtak a magyar nemzethez.

[8]

Erdélyország rodostói gyermeke, Mikes Kelemen 

[2021.10.02. 14:30] Hírek

260 éve, 1761. október 2-án hunyt el Rodostóban Mikes Kelemen író, műfordító, II. Rákóczi Ferenc egykori titkára, aki a szabadságharc után követte fejedelmét nyugat-európai, majd törökországi emigrációjába. Szerb Antal szerint „Mikes volt a legerdélyibb erdélyi, talán éppen azért, mert hazája földjét egy hosszú életen át nem láthatta viszont, csak messziről, hegyek ormáról.”

[9]

Egy személyben volt mesék gyűjtője, írója és gyermeknyelvre fordítója Benedek Elek

[2021.09.30. 19:45] Hírek

Benedek Elek életútjában a csodás mesevilág és a szürke hétköznapok, az I. világháború utáni budapesti zűrzavar és a frissen Romániához csatolt Erdély tapasztalatai vegyülnek össze. A magyar gyermekirodalom megteremtője 162 éve, 1859. szeptember 30-án látta meg a napvilágot.

[10]

A nemzetiségiek békés egymás mellett élését hirdette egész életében Sütő András

[2021.09.30. 12:04] Hírek

15 éve, 2006. szeptember 30-án halt meg Sütő András Kossuth- és Herder-díjas író, a romániai magyar kulturális és politikai élet kimagasló személyisége, aki valamennyi művében az anyanyelv és a közösségi összetartozás megőrzésének fontosságát vallotta.

[11]

Magyar prefektus vezetésével emlékeztek meg az 1940-es vérengzésről Ördögkúton

[2021.09.10. 12:55] Hírek

Szilágy megye magyar prefektusa, Dari Tamás vezetésével katonai és egyházi ceremónia keretében emlékeztek meg csütörtökön Ördögkúton (Treznea) az 1940-ben Észak-Erdélybe bevonuló magyar hadsereg által elkövetett vérengzés román áldozatairól.

[12]

Eszméletét vesztette a román külügyminiszter, amikor kiderült, mit takar a második bécsi döntés

[2021.08.30. 11:58] Hírek

Magyarország az 1920-as években nem sok mozgástérrel bírt, de a náci Németország 1933-tól kezdve szisztematikusan hozzálátott az európai „status quo” lebontásához. Ennek az új rendnek az egyik állomása az 1940. augusztus 30-án született második bécsi döntés volt.

[13]

Az építészetben és az irodalomban is maradandót alkotott Erdély kulturális életének felvirágoztatója, Kós Károly

[2021.08.25. 12:37] Hírek

44 éve, 1977. augusztus 25-én hunyt el Kolozsvárott Kós Károly romániai magyar építész, író, grafikus, könyvkiadó, politikus. Trianon után részt vett a Magyar Néppárt és az Erdélyi Szépmíves Céh megalakításában, 1946-48-ban pedig országgyűlési képviselő is volt.

[14]

Bár a Szent Korona is birtokában volt, mégsem koronáztatta meg magát Bethlen Gábor

[2021.08.25. 11:49] Hírek

Bethlen Gábor török segítséggel jutott az erdélyi fejedelmi székbe 1613-ban. A kirobbanó harmincéves háborúban a cseh protestánsok oldalán harcolt II. Ferdinánd német-római császár, magyar és cseh király ellen. A küzdelem első szakaszában elért sikerei folytán 401 évvel ezelőtt, 1620. augusztus 25-én királlyá választották, de a korona nem került fel a fejére.

[15]

Koncepciós per áldozata lehetett a vérszívó, szadista szörnyetegként „ismert” Báthory Erzsébet

[2021.08.07. 08:48] Hírek

461 éve, 1560. augusztus 7-én született Nyírbátorban ecsedi Báthory Erzsébet grófnő, a külföldön talán legismertebb, de nem a legrokonszenvesebb magyar asszony. Bár az újabb kutatások szerint politikai okokból, vagyona miatt keverték rossz hírbe, a köztudat mégis afféle női Drakulaként tartja számon.

[16]

Feleségén kívül sokáig senki sem tudta, hogy ki rejtőzik az Áprily Lajos írói álnév mögött

[2021.08.06. 18:05] Hírek

54 éve, 1967. augusztus 6-án halt meg Áprily Lajos József Attila-díjas költő, műfordító. 1921-ben jelent meg első kötete, a Falusi elégia, de neki köszönhetjük például Puskin Anyeginjének páratlan szépségű újrafordítását és Ibsen Peer Gyntjét is.

[17]

Megtalálták az erdélyi szászok öt éve ellopott legrégebbi, XIII. századi kegytárgyát

[2021.07.28. 10:19] Hírek

Öt évvel az ellopása után a román rendőrség megtalálta azt a XIII. századi keresztet, amely a legenda szerint a romániai szászok legrégebbi kegytárgya – közölte kedden a román média.

[18]

Átfogó tanulmány született Erdély középkori környezettörténetéről

[2021.07.20. 10:26] Hírek

Az Erdélyi-szigethegység klímájának és tájhasználatának 1500 évet felölelő történetét vizsgálva arra jutottak a kutatók, hogy az erdőirtásokat és a pásztorkodás intenzitását nem a klímaváltozás határozta meg, hanem a térségben zajló társadalmi és gazdasági folyamatok.

[19]

A Habsburgok és a törökök közti hintapolitika lehetetlenítette el János Zsigmond uralkodását

[2021.07.07. 16:31] Hírek

481 éve, 1540. július 7-én született Budán János Zsigmond erdélyi fejedelem, II. János néven Magyarország megválasztott királya. Ő használta elsőként az Erdély fejedelme címet. Ezzel, valamint toleráns valláspolitikájával több szempontból is kijelölte az Erdélyi Fejedelemség további útját.

[20]

Fejedelmi kincstárat rendeztek be a hajdúszoboszlói Bocskai múzeumban

[2021.06.28. 11:46] Hírek

Bocskai István erdélyi fejedelem koronájának és jogarának „nemes és hiteles” másolatát bemutató fejedelmi kincstárat avattak a hajdúszoboszlói Bocskai múzeumban szombaton.

[21]

A világháború és családjának mély katolicizmusa befolyásolta Dsida Jenő gyermekkorát

[2021.06.07. 16:13] Hírek

83 éve, 1938. június 7-én hunyt el Kolozsváron Dsida Jenő költő, műfordító, újságíró. Dsida Jenő korának jelentős, nagy formaműveltségű fordítója is volt, több mint száz verset ültetett át magyarra francia, latin, német, olasz és román nyelvből.

[22]

Kínzó honvágy gyötörte Amerikában az Ábel-trilógia szerzőjét, Tamási Áront

[2021.05.26. 16:58] Hírek

55 éve, 1966. május 26-án halt meg Tamási Áron Kossuth-díjas író, az Ábel-trilógia szerzője. Egyre súlyosbodó betegsége miatt már 1965-től kórházi ápolásra szorult, utolsó művét, a Vadrózsa ága című visszaemlékezését már betegágyán mondta tollba feleségének.

[23]

Felújítaná Mátyás király kolozsvári szülőházát a román állam

[2021.04.23. 14:16] Hírek

A romániai fejlesztési minisztérium a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) javaslatára felújítaná Mátyás király kolozsvári szülőházát – jelentette be csütörtökön Kolozsváron Cseke Attila romániai fejlesztési, közigazgatási és közmunkálatokért felelős miniszter.

[24]

A Habsburgok hívéből lett Magyarország fejedelme Bocskai István 

[2021.04.20. 12:49] Hírek

416 éve, 1605. április 20-án választották a szerencsi országgyűlésen Magyarország fejedelmévé Bocskai Istvánt. Az 1604 óta szabadságharcot folytató fejedelmet méltóságában I. Ahmed török szultán is megerősítette.

[25]

Leomlott az erdélyi Tacs 18. századi református templomának tornya 

[2021.04.20. 10:27] Hírek

A hét végén leomlott az erdélyi Tacs régi református templomának tornya – közölte honlapján az Erdélyi Református Egyházkerület.

[26]

Több nyugati elemző szerint háborúval is fenyegetett a marosvásárhelyi „fekete március”

[2021.03.19. 12:49] Hírek

31 éve, 1990. március 19-20-án Marosvásárhelyen véres összecsapások zajlottak le románok és magyarok között, a zavargásoknak több halottja és több száz sérültje volt. A sokkolt romániai magyarság körében pedig egy újabb kivándorlási hullám indult meg.

[27]

Elhunyt Tamás Klára világhírű képzőművész

[2021.03.10. 12:11] Hírek

Életének 75. évében, hosszú betegség után, március 4-én meghalt Tamás Klára képzőművész.

[28]

Elhunyt Almási István népzenekutató

[2021.03.09. 10:29] Hírek

Nyolcvanhat éves korában hétfőn Kolozsváron elhunyt Almási István Szabolcsi Bence-díjas népzenekutató, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.

[29]

Bethlen Gábor fejedelem török portai követének sírját találták meg Székelyföldön

[2021.03.08. 10:26] Hírek

Bethlen Gábor konstantinápolyi követének, Szövérdi Gáspár Jánosnak és családjának az 1600-as évek elején épített kriptáját találták meg a székelyföldi Gyulakután, a református templom szentélyében végzett ásatások során - írta pénteken az Erdélyi Református Egyházkerület portálja, a Református.ro.

[30]

Herkulesfürdő történetét mutatja be a bukaresti Magyar Kulturális Intézet

[2021.02.17. 15:38] Hírek

Herkulesfürdő múltjáról és jelenéről nyílik kiállítás a bukaresti Magyar Kulturális Intézetben egy olyan sorozat részeként, amely a kárpát-medencei fürdőkultúrát hivatott bemutatni és népszerűsíteni.

[31]

Gyermekként lőporral kísérletezve majdnem megvakult Bolyai Farkas

[2021.02.09. 14:06] Hírek

246 éve, 1775. február 9-én született Bolyai Farkas magyar matematikus, a Magyar Tudós Társaság tagja. Sorsa tipikus magyar sors, sokoldalú tehetsége ellenére nem tudott igazán kibontakozni a szűkös körülmények szorításában.

[32]

Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem

[2021.02.01. 07:40] Hírek

Erdély fordulatokban gazdag újkori története nem volt mentes a gyakori uralkodóváltásoktól és más viszontagságoktól, idegen betörésektől. A nemzeti emlékezetben és a történetírásban egyaránt marginális szerepet kapó II. Apafi Mihály élete is erről tanúskodik.

[33]

Közel kétszáz halottja volt a császáriak által elkövetett székelyírtásnak

[2021.01.07. 14:31] Hírek

Ágyútűz, lőporfüst, védtelen falusiakat kaszaboló katonák: 1764. január 7-én a Csíki-medencében fekvő Madéfalván elszabadult a pokol. A falut ostromló császári katonák közel 200, zömmel fegyvertelen székelyt, köztük nőket és gyermekeket mészároltak le.

[34]

Amikor a vallásháborúkban égő Európában Erdély a béke szigete lett

[2021.01.06. 10:08] Hírek

453 éve, 1568. január 6-án kezdődött és január 13-ig tartott Erdélyben a tordai országgyűlés, amely kimondta négy vallás – a katolikus, az evangélikus, a református és az unitárius vallás – szabadságát és egyenjogúságát, és ezzel a világban elsőként hirdette meg a vallási toleranciát.

[35]

Kulcsszerepet játszott az erdélyi irodalom újjászervezésében Kuncz Aladár

[2020.12.31. 08:38] Hírek

Kuncz Aladár író, szerkesztő 135 éve, 1885. december 31-én született Aradon. Az erdélyi irodalom újjászervezésében a Nyugat hagyományait követve a minőség elvét tartotta a legfontosabb szempontnak.

[36]

Az oroszországi magyar hadifoglyok hazatérésében is nagy szerepe volt Bánffy Miklósnak

[2020.12.30. 10:45] Hírek

Bánffy Miklós gróf 147 éve, 1873. december 30-án született Kolozsvárott az egyik legrégebbi és leggazdagabb erdélyi főnemes család sarjaként. Gimnazistaként festeni tanult Székely Bertalantól, majd a kolozsvári és budapesti egyetemre járt, 1895-ben jogi doktorátust szerzett.

[37]

A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István

[2020.12.29. 08:32] Hírek

414 éve, 1606. december 29-én Kassán halt meg Bocskai István, Magyarország és Erdély fejedelme, az első Habsburg-ellenes magyar szabadságharc vezetője.

[38]

A Batthyány-kormány támogatójából végül a forradalom heves kritikusává vált Kemény Zsigmond

[2020.12.22. 08:31] Hírek

145 éve, 1875. december 22-én halt meg Kemény Zsigmond író, publicista, politikus, akadémikus, a reformkor egyik kiemelkedő alakja.

[39]

Egyedül kísérelte meg visszaszerezni Erdély trónját a császáriak által cserbenhagyott Kemény János

[2020.12.14. 11:31] Hírek

413 éve, 1607. december 14-én született Kemény János erdélyi fejedelem, író. Önéletrajza nemcsak a korszak fontos történeti forrása, hanem értékes irodalmi mű is, írásával a magyar barokk irodalom egyik legfontosabb műfajának kezdeményezője lett.

[40]

Székelyföld harangjait a szabadságharc ágyúivá változtatta Gábor Áron

[2020.11.27. 11:51] E-folyóirat

„A beérkezett jelentések szerint francia tüzérség tartózkodik Háromszéken” - írta naplójába az Erdélyre rontó Puchner tábornok 1848 őszén. Pedig nem nyugati lövegek sorakoztak fel csapataival szemben, hanem a székelyek legendás tüzértisztje által öntött ágyúk ellen veszített csatát a havasokban.

[41]

Szobrot kapott Bethlen Gábor fejedelem Marosvásárhelyen

[2020.11.16. 10:55] Hírek

Születésének 440. évfordulóján felavatták Bethlen Gábor erdélyi fejedelem egész alakos szobrát Marosvásárhelyen vasárnap délután.

[42]

Akinek a világszép nádszálkisasszonyt és a csillagszemű juhászt köszönhetjük: Benedek Elek mesevilága

[2020.09.30. 13:57] Hírek

Benedek Elek életútjában egy csodás mesevilág és a kevésbé csodás hétköznapok, az I. világháború utáni budapesti zűrzavar és a frissen Romániához csatolt Erdély tapasztalatai vegyülnek össze. A nagy székely mesemondó, 161 éve, 1859. szeptember 30-án látta meg a napvilágot, születésnapja a magyar népmese napja.

[43]

A marosvásárhelyi pogrom idején veszítette el egyik szeme világát Sütő András

[2020.09.30. 12:55] Hírek

14 éve, 2006. szeptember 30-án halt meg Sütő András Kossuth- és Herder-díjas író, a romániai magyar kulturális és politikai élet kimagasló személyisége, aki valamennyi művében az anyanyelv és a közösségi összetartozás megőrzésének fontosságát vallotta.

[44]

A román külügyminiszter elájult Észak-Erdély Magyarországhoz csatolásának hírére

[2020.08.30. 09:59] Hírek

Magyarország az 1920-as években a kisantant szorításában nem sok mozgástérrel bírt, de a Hitler által vezetett náci Németország 1933-tól kezdve szisztematikusan hozzálátott az első világháború után felállított európai „status quo” lebontásához. Ennek az új rendnek az egyik, számunkra diadalmas állomása az 1940. augusztus 30-án született második bécsi döntés volt.

[45]

Félelemet nem ismerve fordult szembe a román kommunista hatóságokkal Márton Áron

[2020.08.28. 08:33] Hírek

124 éve, 1896. augusztus 28-án született Csíkszentdomokoson (ma Sandominic, Románia) Márton Áron, 1939 és 1980 között Erdély római katolikus püspöke, a múlt századi erdélyi magyar közélet egyik kiemelkedő alakja, aki következetesen kiállt minden diktatúra ellen.

[46]

Bár királlyá választották, mégsem kellett a korona Bethlen Gábornak

[2020.08.25. 18:42] Hírek

Bethlen Gábor török segítséggel jutott az erdélyi fejedelmi székbe 1613-ban. A kirobbanó harmincéves háborúban a cseh protestánsok oldalán harcolt II. Ferdinánd német-római császár, magyar és cseh király ellen. A küzdelem első szakaszában elért sikerei folytán 400 évvel ezelőtt, 1620. augusztus 25-én királlyá választották, de a korona nem került fel a fejére.

[47]

Építészeti és irodalmi eredményei mellett önálló államot is szervezett Kós Károly

[2020.08.25. 15:47] Hírek

43 éve, 1977. augusztus 25-én hunyt el Kolozsvárott Kós Károly romániai magyar építész, író, grafikus, könyvkiadó, politikus. Trianon után részt vett a Magyar Néppárt és az Erdélyi Szépmíves Céh megalakításában, 1946-48-ban pedig országgyűlési képviselő is volt.

[48]

Hogy a magyar megmaradjon – Erdélyi életstratégiák Trianon után

[2020.08.16. 11:47] Hírek

A Magyarországtól elszakított Erdélyben, a Bánságban, a Partiumban és Máramarosban a románság etnikailag alapvetően a vidéki, falusias környezetben volt többségben, ezért 1920 után az új államhatalom számára a felgyorsított urbanizáció, a város felé tartó belső migráció etnopolitikai kormányzati érdekké vált.

[49]

Nem sikerült bizonyítani Báthory Erzsébet bűnösségét, per és ítélet nélkül befalazva tartották fogva

[2020.08.07. 08:26] Hírek

460 éve, 1560. augusztus 7-én született Nyírbátorban ecsedi Báthory Erzsébet grófnő, a külföldön talán legismertebb, de nem a legrokonszenvesebb magyar asszony. Bár az újabb kutatások szerint politikai okokból, vagyona miatt keverték rossz hírbe, a köztudat mégis afféle női Drakulaként tartja számon.

[50]

Évtizedeken át korona nélküli király, majd néhány napig Erdély első fejedelme volt János Zsigmond

[2020.07.07. 17:58] Hírek

480 éve, 1540. július 7-én született Budán János Zsigmond erdélyi fejedelem, II. János néven Magyarország megválasztott királya. Ő használta elsőként az Erdély fejedelme címet. Ezzel, valamint toleráns valláspolitikájával több szempontból is kijelölte az Erdélyi Fejedelemség további útját.

Bezár