2020. tél: Legendás anyósok
ITT támogathatsz bennünket
Murai András

Képek a szocialista korszak filmjeiből

A szocialista rendszerben a meztelenség és a szexualitás nem tartozott a teljesen tiltott témák közé, ennek ábrázolása az évtizedek alatt lassan, de biztosan tágította a hatalom által húzott határokat. Egyre több a ruhátlan test, egyre merészebbek a szeretkezést mutató jelenetek, s a hetvenes évek végétől, a nyolcvanas évek elejétől már olyat is megtehetnek az alkotók, amiről korábban legfeljebb álmodoztak: a szeretkezés nyíltabb, naturalista megjelenítését. Mire használták a meztelenség és a testi együttlét ábrázolását az alkotások? Sok esetben ezen keresztül fogalmaztak meg társadalom- és rendszerkritikát. A szexualitás témája a hetvenes évek végétől különösen alkalmas volt az illúziómentes, kiábrándult életérzés és a kiüresedett kapcsolatok kifejezésére.

Az 1979-ben készült, a Rákosi-diktatúra idején játszódó Angi Vera (Gábor Pál rendezése) egyik jelenetében fiatal munkáslányok vidáman zuhanyoznak – természetesen meztelenül. A pongyoláját a többiek előtt magán tartó idősebb nő rájuk pirít: „Elvtársak! Ne úgy viselkedjetek, mint a polgárasszonyok a gőzfürdőben! Nem szégyellitek magatokat!” Mire azt feleli egyikük: „Miért?! A szép női mell talán kapitalista csökevény? Történelmi kategória, aminek el kell múlnia?” A jelenet egyszerre szól az ötvenes években az ideológiának szigorúan alárendelt és szabadságától megfosztott természetes emberi vágyról és a Kádár-rendszer – bár ugyanazon ideológiát hirdető, mégis – megengedőbb, elnézőbb meztelenségábrázolásáról. Míg a személyi kultusz éveiben a meztelen test megmutatása szigorúan tilos és teljesen elképzelhetetlen volt, addig a puha diktatúra évtizedeiben, folyamatos kontroll mellett, de egyre nagyobb teret kapott a szexualitás vizuális (filmek, naptárak, képes újságok) és verbális (felvilágosító könyvek, cikkek az Ifjúsági Magazinban) megjelenítése.

Pucérkodás csak valutáért

Magyar játékfilmben meztelen női testet először a hatvanas évek második felében mutat(hat)nak meg, igaz, még ritkán és pár másodperc erejéig. A merészebb megjelenítések kezdete valószínűleg nem független a világ nyugati felén lezajló szexuális forradalom hatásától.

1966-ban a Harlekin és szerelmese című, Fehér Imre rendezte játékfilmben a szabadságot jelképező Balatonon vitorlázik egy szerelmes pár, s a nő, Sáfár Anikó az egyik jelenetben megszabadul a fürdőruhájától, és a kamera pár pillanatra különböző beállításokban mutatja domborulatait.

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2020. ősz számában olvasható.

Előfizetési lehetőségek

Digitális

Digitális formában
szeretnék előfizetni
a magazinra vagy korábbi
lapszámot vásárolni

vásárolok

Nyomtatott

A magazin nyomtatott
verziójára szeretnék
előfizetni vagy már korábban
megjelent lapszámot vásárolni

vásárolok
Bezár