2021. nyár: Végzetes asszonyok
ITT támogathatsz bennünket

Kegyetlen atrocitások, népirtás és menekülthullám kísérte India és Pakisztán függetlenné válását

2021. március 1. 18:10 Múlt-kor

„Amikor éjfélt üt az óra, és a világ alszik, India életre kel és szabadságot kap. Eljött a pillanat, amely ritkán adatik meg a történelemben, amikor egy nép átlép a tegnapból a mába, amikor véget ér egy korszak, és amikor egy sokáig elnyomott nemzet lelke végre szabadon megnyilatkozhat” – értékelt Dzsaváharlál Nehru, India első miniszterelnöke az ország függetlenné válásának felemelő pillanataiban 1947. augusztus 14-éről 15-re virradó éjszaka. A nagy nap azonban nemcsak a brit uralom alól való felszabadulást jelentette, hanem a szubkontinens vallási törésvonal mentén történő kettészakadását is. A muszlimok, hinduk és szikhek több évszázados ellentéte a második világháború után végképp kiéleződött, és példátlan erőszakhullám söpört végig a vegyes lakosságú területeken, amely még India és Pakisztán létrejötte után sem csillapodott. Az új határok családokat szakítottak ketté, az etnikai tisztogatásokban százezrek vesztették életüket, és milliók kényszerültek otthonuk elhagyására. Ez volt a történelem legnagyobb népvándorlása.

Erzsébet királyné
Erzsébet brit királyné (1900-2002), VI. György király hitvese és II. Erzsébet királynő anyja német fogságból kiengedett indiai katonákkal találkozik 1945-ben. A britek iránti ellenszenv a háború során egyre nőtt Indiában.

India, a brit korona ékköve

India stratégiai fekvése és mérhetetlen gazdagsága miatt már a 16. században a gyarmatosító hatalmak kedvelt célpontjává vált.

Hamarosan a britek is érdeklődni kezdtek a kiaknázatlan lehetőségekkel kecsegtető terület iránt, és a Kelet-indiai Társaság hajói 1600-ban már partra is szálltak a szubkontinensen.

Bár a társaság kezdetben csak gazdasági hatalma kiterjesztésére törekedett, kereskedelmi érdekei védelmében idővel egyre többször avatkozott be a helyi politikai potentátok harcaiba, és a 18. század közepétől már deklaráltan a birodalomépítés vált a britek legfőbb törekvésévé.

A társaság a kormányzati és katonai előjogokat megszerezve fokozatosan terjesztette ki fennhatóságát, és India tényleges urává vált.

A szubkontinens kormányzása az őslakosok első függetlenedési kísérlete, az 1857-es szipojlázadás leverése után a korona kezébe került, amely hatalmát alkirály útján gyakorolta. Viktória királynőt 1877-ben India császárnőjévé is koronázták.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. nyár: Végzetes asszonyok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Az 1857-1858-as szipojlázadás volt India első jelentősebb függetlenségi küzdelme a brit uralom ellen. A lázadás leverése után India kormányzása a Kelet-Indiai Társaságról a brit koronára szállt.A függetlenségi mozgalom két kulcsfigurája, Dzsaváharlál Nehru és Mahatma Gandhi 1942-benEgy pakisztáni civil delegáció mutatja be az új ország zászlaját a London Saint James's kerületében található Lancaster House-ban 1947. augusztus 15-én. Az ország hivatalosan az előző napon, 1947. augusztus 14-én jött létreFérfiak fát és szalmát pakolnak a máglyákra, amelyeken a hinduk és muszlimok közötti véres összecsapások áldozatait fogják elégetni, 1946. Muszlimok, szikhek és hinduk egyaránt kegyetlen tetteket vittek véghez, és váltak is azok áldozataivá a vegyes lakosságú területeken.Az 1947 októberében készült képen Amritszár határvárosban Pakisztánba tartó muszlim és Indiába tartó hindu menekültek láthatók az 1947 októberétől 1948 decemberéig tartó indiai-pakisztáni háború kezdetén. A történelem legnagyobb népvándorlása során mintegy 14,5 millió ember kényszerült otthona elhagyására.Abdul Kader Siddique tábornok, a pakisztáni hadsereg ellen harcoló bengáli gerillák vezetője kollaborációval vádolt foglyokat végez ki karabélya szuronyával a pakisztáni megadás után két nappal tartott népünnepély keretében Dhakában, 1971. december 18-án. A főként bengáli etnikumú emberek által lakott Kelet-Pakisztán indiai segítséggel 1971-ben fegyverrel vívta ki függetlenségét Pakisztántól, Banglades néven.
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár