Kegyetlen atrocitások formájában törtek fel a feszültségek India és Pakisztán függetlenedésekor
2022. augusztus 5. 09:03 Múlt-kor
Korábban
Növekvő bizalmatlanság
Az első világháborúban még mintegy egymillió indiai katona harcolt hűségesen a britek oldalán, de a világégés tapasztalatai, valamint az amritszári mészárlás felerősítette a függetlenséget követelő hangokat.
1919. április 13-án a pandzsábi városban Reginald Dyer brit dandártábornok az Indiai Nemzeti Kongresszus két vezetőjének letartóztatása ellen békésen tüntető tömegbe lövetett. A sortűznek a hivatalosan adatok szerint 379 áldozata volt.
A függetlenségi mozgalom vezetését nem sokkal ezután a hindu Dzsaváharlál Nehru és Mahátma Gandhi, valamint a muszlim Mohamed Ali Dzsinna vette át. A hindu nacionalizmust az 1885-ban megalapított Indiai Nemzeti Kongresszus képviselte, míg a muszlim érdekek képviseletét az 1906-ben létrehozott Muszlim Liga látta el.
A függetlenségi mozgalom két kulcsfigurája, Dzsaváharlál Nehru és Mahatma Gandhi 1942-ben
Bár Gandhi a vallások közötti békét hirdette, függetlenségi harccal kapcsolatos felfogásában jóval hangsúlyosabb szerepet kaptak a hindu vonások. A muszlimok egyre bizalmatlanabbá váltak, és 1933-ban már hivatalos formában is megfogalmazták a saját iszlám állam megalakítására vonatkozó igényüket.
A második világháború alatt tovább fokozódott a britekkel szembeni elégedetlenség, és bár Churchill vonakodott attól, hogy az indiai nép számára biztosítsa az önrendelkezés jogát, a teljesen eladósodott birodalom helyzete egyre kilátástalanabbá vált.
1945-ben India már csak teher volt a háborús terheket nyögő munkáspárti miniszterelnök, Clement Attlee számára, és végül a koronagyarmat feladása mellett döntöttek.
Miközben azonban egyre biztosabbá vált, hogy a britek hamarosan elhagyják Indiát, a vallási ellentétek végképp kiéleződtek és csak idő kérdése volt, hogy mikor következik be a robbanás.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Hiába okozott negyvenféle betegséget, a kor divathölgyei ragaszkodtak a fűzőhöz 09:50
- Magyar viseletet öltött Mária Terézia a Szent István-rend első adományozásakor 09:05
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával tegnap
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 2024.05.03.
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 2024.05.03.