Jugoszláviában dőlhetett el a Szovjetunió elleni német hadművelet sorsa

Váratlan fordulat Belgrádban, öngyilkosság Budapesten

Jugoszlávia csatlakozásával a Balkánon már csak a görögök maradtak talpon, akik az 1940 októberében kitört olasz–görög háborúban alaposan megleckéztették a németekkel szövetséges Mussolini haderejét, amelyet az olaszok által korábban megszállt Albániába szorítottak vissza.

Hitler 1941 tavaszán elhatározta, hogy segítséget nyújt pórul járt szövetségesének, amit a váratlan jugoszláv események tettek elkerülhetetlenné. A márciusi egyezménnyel ugyanis a jugoszláv politikai és katonai vezetés szerb része egyáltalán nem értett egyet, és két nappal az aláírás után tüntetések sora kezdődött, aminek az lett a következménye, hogy a németbarátsággal elégedetlen szerb katonatisztek által irányított puccs során elmozdították Pál régensherceget és helyébe a sebtiben nagykorúsított trónörököst, II. Pétert emelték.

A nagykorúsított II. Péter király (k) Simović tábornok (b) és Knežević udvari miniszter társaságában

A lázadó Dušan Simović tábornok vezette kormány persze megpróbált egyezkedni Berlinnel, mivel a jugoszláv vezetés tisztában volt azzal, hogy az ország, amellyel szemben egyébként minden szomszédjának területi követelései voltak, nem sokáig állná a sarat a németekkel szemben.

Hitler, akit a belgrádi fejlemények felbőszítettek, azonban nem akart alkudozni és elhatározta, hogy letörli Jugoszláviát a térképről. A területi osztozkodás terén több állam, így a trianoni békediktátum miatt jelentős délvidéki területeket elvesztő Magyarország is érdekelt volt. A magyar vezetést ettől függetlenül kellemetlenül érintette a Jugoszlávia elleni német mozgósítás, hiszen pár hónappal ezelőtt Budapest és Belgrád egy örök barátsági szerződéssel próbálta elmélyíteni a két ország közötti, korábban nem éppen felhőtlen viszonyt.

Magyarország, amely idáig remekül lavírozott és a németek által támogatott revíziós politikáját sikerrel folytatta anélkül, hogy háborúba keveredett volna szomszédaival és közvetve a szövetséges hatalmakkal, most már nem térhetett ki Hitler kérése elől.

Teleki és Hitler a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozáskor, 1940 novembere

Horthy kénytelen volt engedni és hozzájárulni ahhoz, hogy a Jugoszlávia megtámadására felvonuló német egységek az országon keresztül, azon átvonulva támadják meg a délszláv államot. Teleki Pál kormányfő azonban úgy látta, hogy ezzel a lépéssel az ország a háború szélére sodródik. A miniszterelnök nem bírta elviselni a rá nehezedő nyomást, és 1941. április 3-án öngyilkos lett. Horthynak címzett búcsúlevelében a következőket vetette papírra:

„Főméltóságú Úr!
Szószegők lettünk – gyávaságból – a mohácsi beszéden alapuló örökbéke szerződéssel szemben. A nemzet érzi, és mi odadobtuk becsületét.
A gazemberek oldalára álltunk – mert a mondvacsinált atrocitásokból egy szó sem igaz! Sem a magyarok ellen, de még a németek ellen sem! Hullarablók leszünk! a legpocsékabb nemzet.
Nem tartottalak vissza.
Bűnös vagyok.
Teleki Pál
1941. ápr. 3.”

1. Május helyett június
2. Váratlan fordulat Belgrádban, öngyilkosság Budapesten
3. Hamar összeomlott Jugoszlávia, Görögország sem húzta sokáig

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2014

• Mussolini szeretőjének titkos naplója
• Szexualitás a görög és római vallásokban 
• Magyar fürdők és kettétört mankók
• Erotikus és irodalmi lap lett a magyar ős-Playboy
• "Inkább a szexről beszéljenek, mint az áremelésről"
• Az egri vár régészeti kutatásának története
• Középkori kolostorok szemérmetlen titkai
• Azok a csodálatos Gindly lányok
• Templomerődök Erdélyben