Jó szándék vezérelte, de óriási károkat okozott Trója feltárásakor Heinrich Schliemann
2023. november 6. 18:03 Múlt-kor
Korábban
Priamosz nyomában
A becsvágyó archeológus ezután sem dőlt hátra, és tovább folytatta a homéroszi város feltárását. Első – legálisan végzett – trójai ásatásának utolsó előtti napján szenzációs leletegyüttest fedezett fel: ahogy 1873. május 27-én naplójában is írja, hét és tíz méter közötti mélységben egy vöröses-barnás rétegre bukkant, amelyben azonnal azonosította Priamosz „leégett városát”, „Ilium nagy tornyát”, s úgy vélte, hogy Trója királyának háza is valahol ott lehet. De hogy Priamosz kincse is ott van, abban biztos volt.
A több száz aranyból és más nemesfémből készült ékszert kosarakba tették, majd kicsempészték az Oszmán Birodalomból. Schliemann úgy gondolta: álma valóra vált. A német régész – munkája során nem először – azonban nagyot tévedett. Mint később kiderült, a valóban szenzációs leletegyüttes Trója II. rétegéből származik, a homéroszi Trója pedig nem ezzel azonosítható, s Priamosz több száz évvel később uralkodott. Az ékszer valószínűleg sosem díszítette viselője fejét, hanem egyfajta koronázási ékszerként vagy akár építési áldozataként őrizhették a vár déli kapujában.
Trója délnyugati kapuja Schliemann könyvének 1885-ös francia kiadásában
A laikus régész legvitatottabb öröksége a Priamosz kincsének kikiáltott Schliemann-kincs. Bár Schliemann a leletek egy részét az őt a kincsek kicsempészése miatt perbe fogó Oszmán Birodalomnak visszaadta, a Priamosz-kincs maradékának sorsa hányatottan alakult. Ugyan 1881-ben az archeológus Berlinbe vitte a birtokában lévő műkincseket, a szovjet hadsereg 1945-ben – több ezer német tulajdonú, értékes műtárgy mellett – a háború végén rátette a kezét.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/f0108065857a5f99d7381aaa2f1c9ac9.jpg)
A német szövetségi kormány régóta igyekszik csendben és diplomáciai úton visszaszerezni az eredetieket. Az elrabolt Schliemann-leletek egy részét később visszaadták a szocialista testvérállamnak, az NDK-nak, de az arany nem került elő – ma a charlottenburgi kastélyban, a Berlini Őskori és Ókori Történeti Múzeumban, egy kivilágított vitrinben látható a Schliemann-kincs tökéletes mása.
A Trójánál előkerült egyes leletek
A leletegyüttes 1994 óta újra tanulmányozható lett a nyugati kutatók számára is, 1996-ban pedig kiállították darabjait a moszkvai Puskin Múzeumban, felélénkítve ezzel a Trója utáni tudományos és laikus érdeklődést. Szinte borítékolható, hogy Oroszország és Németország egyhamar nem fog dűlőre jutni a kérdésben, az átruházott javakról szóló törvény ugyanis feketén-fehéren leírja, hogy amit a Szovjetunió kompenzáció fejében elvett, nem adható vissza. A helyzet hovatovább azért pikáns, mert Schliemann a leletekért indított per és jogerős szerződés után 50 ezer arany frankot fizetett az Oszmán Birodalomnak.
Vádak és eredmények
Schliemannt annak idején sokan támadták állításai miatt, de a régész próbálta megvédeni igazát (1875-ben Trója és romjai címmel könyvet is írt), és később többször is visszatért Trójába (1878-79, 1882-83, illetve 1888-90), miközben hosszú ideig más tájakon kutatta a homéroszi eposzok korának emlékeit.
1876-ban kezdte meg a már azonosított Mükéné feltárását, előbb az Oroszlános-kapu közelében, majd a fellegváron belül. Az 1876-ban felfedezett síremlékek és az azokban fellelt Atreusz-kincs – például az Agamemnónnak tulajdonított halotti maszk – révén Schliemann újra rivaldafénybe került, de ő tárta fel a boiótiai Orkhomenoszt, illetve 1884-ben Tirünsz fellegvárát is, a mükénéi kultúra másik központját.
Bár Schliemannt sokan és sokáig bírálták régészeti módszerei miatt, tudományos eredményei vitán felül állnak: két további bronzkori civilizációval bővítette addigi ismereteinket, a harmadikat, Krétát az angol Sir Arthur John Evans tárta fel 10 évvel Schliemann halála után, és nem mellesleg felnyitotta a görögök szemét, mondván, mondáik nem csak a képzelet világában léteznek, igenis van történelmi alapjuk. Ahogy azt egy gyermek is elképzeli.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/460e792abeb8e64d7cac3861fb344f11.jpg)
![fasizmus](/ih0Ax/label/.cut-640x400/37.jpg)
fasizmus
- A világháborúban és merényletekben is majdnem odaveszett Olaszország diktátora
- Magára hagyhatta volna szövetségesét Mussolini?
- Lánya kérését sem vette figyelembe Mussolini veje kivégzése során
- Valójában Karel Čapek testvérétől származik a sci-fi és a technológia legendássá vált szava
- A politikai megosztottságból emelkedett ki Franco tábornok diktatórikus rendszere
- Etiópia szégyenletes legyőzésével lett ismét császára Rómának
- Sűrűn tűzdelték botrányok az újraalapított cannes-i filmfesztivál történetét
- Bukása után a németek feltétlen kiszolgálója lett a korábbi szövetséges, Benito Mussolini
- Négyórás beszédet tartott az utolsó szó jogán a nemzetvesztő Szálasi Ferenc
- Már fiatal korában a világ legjobb orientalistái közé sorolták Goldziher Ignácot tegnap
- Még kamasz volt, amikor már elkezdték kiadni Weöres Sándor verseit tegnap
- A pápa először barátjaként kérte meg Galileit, hogy módosítson a tanain tegnap
- A szimbólumokra is nagy gondot fordítottak a Barbarossa hadművelet megtervezői tegnap
- Túlélte a történelem viszontagságait a máig fontos kegytárgynak számító Szent Jobb 2024.06.21.
- Egy erőskezű fejedelemben látta kora kormányzási problémáinak megoldását Machiavelli 2024.06.21.
- Egzotikus témaválasztásai tették népszerűvé Rimszkij-Korszakov műveit 2024.06.21.
- Sanghaj és Szucsou mindennapjaiba enged betekintést a Kínai Kulturális Központ fotókiállítása 2024.06.21.