A vörösterror 133 napja

"Jó irányban halad a szerb-magyar megbékélés"

2014. november 28. 10:13 MTI

A szerb-magyar megbékélés fontosságát hangsúlyozta a Tragikus emberi sorsok a Délvidéken című martonosi kiállítás megnyitóján Csallóközi Zoltán, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kabinetfőnöke csütörtökön. 

Délvidék

A megbékélés jó irányban halad. Csak az a szemlélet vezethet eredményhez, amelynek nyomán eltörölték a kollektív bűnösséget Szerbiában. Ez lehetővé teszi a közös emlékezést, valamint azt, hogy "megadhatjuk halottainknak a végtisztességet" - jelentette ki a kabinetfőnök. "Ha a történelemkönyvek lapjaira hamisítatlanul kerülnek az elmúlt idők történései, akkor majd a csúrogi közös főhajtást követi a sírok fölötti kézfogás, amit átsző a megbocsátás" - fogalmazott Csallóközi Zoltán.

A magyar határhoz közeli vajdasági Martonoson két éve nyitották meg a második világháború helyi áldozatai előtt tisztelgő emlékházat, amelyet a magyar Külügyminisztérium támogatásával hoztak létre. Forró Lajos, a Délvidék Kutató Központ alelnöke, akinek a nagyapját abból a házból hurcolták el 1944 novemberében, amelyben az emlékházat kialakították, emlékeztetett: hét évtized után megszületett az a szerbiai rendelet, amely eltörölte a vajdasági Csúrog, Zsablya és Mozsor magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó jogszabályt. Hozzátette: kollektív bűnösség nincs, de az egyes elkövetőket meg kell nevezni. "A gyilkosoknak nevük és arcuk van, nevüket fel kell jegyezni, ha másért nem, akkor azért, hogy ne hősként, hanem egyszerű rablógyilkosként emlékezzen rájuk az utókor. Azt gondolom, hogy Szerbiának el kell határolódnia ezektől az emberektől ugyanúgy, ahogy mi magyarok is elhatárolódunk a saját nemzetünkhöz tartozó gazemberektől" - fogalmazott Forró Lajos.

1942-ben a magyar hadsereg főtisztjei razziát rendeltek el Bácskában, amikor etnikai alapon körülbelül négyezer, főként szerb és zsidó embert gyilkoltak meg. Mintegy válaszként erre, 1944-1945 telén a Bácskába bevonuló szerb csapatok bevezették a katonai közigazgatást, és több hónapos megtorló hadjáratot kezdtek a relatív többséget alkotó ártatlan magyar polgári lakosság ellen. Újvidéken, Szabadkán, Zomborban és sok más magyarlakta helységben több tízezer embert gyilkoltak le és földeltek el jeltelen tömegsírokban.

A második világháborúban és azt követően a Vajdaság területén elkövetett magyar és szerb atrocitásokat a magyar-szerb akadémiai vegyes bizottság kutatja. Egy erről a témáról szóló októberi konferencián elhangzott: az adatgyűjtést végző Vajdasági Magyar Művelődési Intézet adatbázisában 16 628 áldozat neve szerepel, közülük 6023-an magyarok, több mint kilencezren németek, a többi más nemzetiségű áldozat, illetve vannak azonosítatlan személyek is. Elhangzott, hogy az egyesített szerb nyelvű adatbázisban, amely az 1941-48-as időszak áldozatainak adatait tartalmazza, 83 899 név szerepel, ebből 38 998 a vajdasági áldozat, tekintet nélkül nemzeti hovatartozására.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!