A középkorban az egyik leggazdagabb szentkultusz Mária édesanyja, azaz Jézus nagyanyja körül alakult ki. E kultusz leginkább a termékenységhez kapcsolódott, és pogány elemeket is tartalmazott. A néphagyomány Kedd asszonyaként is emlegette Szent Annát, életének fő eseményeire, a születésére és a halálára, illetve Szűz Mária világrajövetelére emlékeztetve.
Máriák és „testvérek”
Mária szüleinek, Annának és Joachimnak a nevét első ízben Jakab protoevangéliuma említette a II. században. A hivatalosan elfogadott evangéliumok hiányosságait „kipótló” apokrifet jól ismerték a keleti kereszténységben. A mű hatékonyan népszerűsítette a Mária gyerekkoráról szóló történeteket, és megteremtette a Szűzhöz kapcsolódó liturgikus ünnepeket.
A történet szerint Anna és Joachim idős házaspárként siratta meddőségét. A férj áldozatot akart bemutatni a jeruzsálemi templomban, de terméketlensége miatt a főpap visszautasította őt, ezért szégyenében nyája és pásztorai körében keresett menedéket. Mindeközben az asszony imádkozott, és Isten meghallgatva a fohászt gyermekáldásban részesítette őket, amit angyal adott hírül: Annának a kertjében, Joachimnak a pusztában, nyája őrzése közben. Az idős házaspár ezt követően a jeruzsálemi Aranykapunál találkozott.
A XII. században kezdődő heves vitákban, amelyek a Szeplőtelen Fogantatás körül dúltak, szerepet kapott Anna, a Szűz anyja is. A teológusok azon vitatkoztak, hogy Mária mikor mentesült az eredeti bűntől: az angyali üdvözlet pillanatában, Anna méhében vagy még előtte, a megfoganásakor.
Ugyancsak nézeteltérések övezték Anna három házasságának történetét (az úgynevezett trinubium legenda). Az említett ősapokrif ugyanis nem foglalta magában ezt a történetet: a legendát először a IX. században jegyezte le egy Auxerre-i Haymo nevű bibliakommentátor. A szerző a Jézus testvéreire vonatkozó újtestamentumi utalást magyarázva arra a következtetésre jutott, hogy Annának valójában három Mária nevű lánya volt, akik különböző házasságokból születtek, és az ő fiaikat neveznék az evangéliumok Jézus testvéreinek.
A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2020. tél számában olvasható.
2020. télLegendás anyósok |