Jeruzsálem, az erőszak szent városa
2015. augusztus 7. 17:50
1956-ban egy tavaszi napon, miközben egy idős hölgy kihajolt a jeruzsálemi Notre Dame kolostor emeleti ablakából, olyan erősen elköhintette magát, hogy kiesett a műfogsora. Normális körülmények között az egyik fiatal apáca valószínűleg azonnal a hölgy segítségére sietett volna, ez esetben azonban erre nem volt lehetőség. A műfogsor ugyanis az izraeliek uralta Nyugat-Jeruzsálem és a jordán fennhatóság alatt álló Kelet-Jeruzsálem között fekvő semleges szakaszra, az ún. senki földjére esett. Végül egy francia, egy izraeli és egy jordán tiszt, valamint néhány apáca együttes fellépése kellett ahhoz, hogy a hölgy visszakapja elhagyott fogsorát. A számos változatban ismert legenda kiválóan illusztrálta az első arab-izraeli háború következtében Jeruzsálemben kialakult abszurd, már-már tragikomikus helyzetet. És bár a két városrész 1967-ban egyesült, a Kelet-és Nyugat-Jeruzsálemet elválasztó fal lebontása korántsem hozta el a várva várt békét a szent városba.
Korábban
Elszabaduló indulatok
A zsidó, a keresztény és az iszlám vallás által is szent helyként tisztelt Jeruzsálem a 20. században – a korábbi évezredekhez hasonlóan – többször is gazdát cserélt. A település 1917-ben az Oszmán Birodalomtól került brit fennhatósága alá. A második világháború után a városban megszaporodtak az erőszakos cselekmények, és a meggyengült Brit Birodalom kezéből teljesen kicsúszott az irányítás. Végül az ENSZ-re bízták, hogy döntsön a terület további sorsáról. A világszervezet közgyűlése 1947. november 29-én fogadta el a Palesztina felosztásáról szóló, Jeruzsálemet corpus separatumnak nyilvánító, a várost nemzetközi igazgatás alá helyező határozatot.
A tervezet felkorbácsolta az indulatokat. Az arabok és zsidók közötti összecsapások már a határozat elfogadását követő napon megkezdődtek. Az ENSZ-küldöttség 1948. május elején érkezett meg Jeruzsálembe, hogy érvényt szerezzen a közgyűlési határozatnak, ám a harcoló felek ekkor már nem vettek róluk tudomást. David Ben-Guiron május 14-én bejelentette Izrael állam megalakulását, mire válaszul másnap – a britek távozásával egy időben – Egyiptom, Irak, Transzjordánia (1949-től Jordánia), Szíria és Libanon összehangolt támadást indítottak a fiatal zsidó állam ellen.
Jeruzsálemben heves harcok folytak az izraeli és transzjordániai csapatok között, de a várost egyik hadsereg sem tudta elfoglalni, így a felek már 1948. november végén tűzszüneti megállapodást kötöttek. Ezzel lényegében kialakult a várost közel két évtizeden át kettészelő határvonal. Kelet-Jeruzsálem az óvárossal együtt Transzjordánia (Jordánia), Nyugat-Jeruzsálem pedig Izrael fennhatósága alá került. Bár 1949 decemberében az ENSZ újabb határozatban szólította fel a feleket a város elhagyására a nemzetközi irányító testület felállítása érdekében, már nem volt visszaút. Az 50-es évek végére a világszervezet és a nyugati közvélemény is belátta: minden igyekezet hiábavaló.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
