Legendás apák és fiúk

Izrael nemzeti hőse lett a magyar zsidó ejtőernyős

2014. november 7. 08:04

Hetven éve, 1944. november 7-én halt meg Szenes Hanna költő, az ellenállási mozgalom mártírja.

Szenes Hanna

Asszimilálódott zsidó családban született Budapesten 1921. július 17-én Szenes Anikó néven, édesapja Szenes Béla újságíró, színpadi szerző, műfordító volt. Anikó a Baár-Madas református leánygimnáziumban tanult, s már ekkor írt verseket. A zsidótörvények, az egyre erősödő diszkrimináció és a nácizmus előretörése cionistává tették, s 1939 szeptemberében elhagyta Magyarországot. Palesztinába ment, ahol előbb a lányok számára fenntartott nahalali mezőgazdasági iskolába járt, majd egy Caesarea melletti kibucban dolgozott, ekkor már Hanna néven.

A világháború kitörése után úgy döntött, harcolni fog a fasizmus ellen, segíti a zsidó ellenállási mozgalom munkáját, kimenti családját és zsidó honfitársait Magyarországról. 1942-ben csatlakozott a Hagana mozgalom Palmach nevű fegyveres csoportjához, majd 1943 júniusában bevonult a brit hadseregbe. Az alapkiképzést követően Egyiptomban kapott ejtőernyős kiképzést, hogy társaival a náci vonalak mögött megszervezzék és segítsék az ellenállási mozgalmat, s üldözötteket mentsenek. Hannát és társait 1944 márciusában Jugoszlávia partizánok által ellenőrzött területe felett dobták le, innen június 9-én indultak el Magyarország felé. Valószínűleg árulás következtében a határ átlépése után szinte azonnal egy csendőrjárőr elfogta és a pécsi kémelhárításra vitte őket.

Ekkor kezdődött el a fiatal lány öt hónapig tartó kálváriája, amelynek során számtalanszor kivallatták, kegyetlenül megkínozták, ám nem tudták rávenni arra, hogy küldetésükről, bajtársaikról bármit is eláruljon. Először a Gestapo kezére került, akik Budapesten vallatták, majd szeptemberben a magyar kémelhárítás követelte és kapta meg a foglyot. Ők még Hanna édesanyját is letartóztatták, de a lányt a szembesítés sem törte meg. Október 28-án katonai bíróság elé állították, s hűtlenség és hazaárulás miatt halálra ítélték. Fellebbezni nem engedték, de kegyelmet kérhetett volna, de ezt nem tett meg, mondván: gyilkosoktól nem kér kegyelmet.

Szenes Hannát 1944. november 7-én a Margit körúti fogház udvarán agyonlőtték. Földi maradványait 1950-ben Izraelbe szállították, s a jeruzsálemi Herzl-hegyen helyezték örök nyugalomra. Izraelben nemzeti hősként tisztelik, számos utca és tér viseli a nevét. 2001-ben Izrael Állam budapesti nagykövetségén emléktáblát és -termet avattak tiszteletére, a VII. kerületben a Jósika és a Rózsa utca által határolt kis teret nevezték el róla.

Naplóját, leveleit és verseit a Szépirodalmi Kiadó jelentette meg 1991-ben. Írásaiból egy nagyon érzékeny, tudatos, fiatal kora ellenére is éretten gondolkodó ember alakja rajzolódik ki. Írt egy erősen önéletrajzi ihletésű egyfelvonásos darabot is A hegedű címmel. Több versét, így például a Boldog a gyufa kezdetűt Izraelben népdalként éneklik.

2018. ősz: Legendás apák és fiúk
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!