Izgalmas korrajz a XVIII. századi Debrecenről egy angol utazó tollából

Rózsa Péter: Robert Townson leírása Debrecenből 1793-ból című tanulmánya teljes egészében a Honismeret folyóirat 2020/4. számban, az alábbi linkre kattintva olvasható.

Robert Townson a ma Londonhoz tartozó Richmondban született 1762-ben. Apja korai halála után a család Észak-Angliába költözött, s Townson Edinburgh híres egyetemére iratkozott be. Itt James Hutton javaslatára az Edinburgh Royal Society tagjává választották.

Tanulmányait néhány év után Párizsban, majd Göttingenben folytatta. 1791-es göttingeni tartózkodása alatt ellátogatott Magyarországra, s erre az utazásra az 1793 májusa és októbere közötti időszakban került sor.

Illusztráció a Travels in Hungary című könyvéből: magyar paraszt és nemes nemzeti öltözetben

Hazatérve Angliába hiába próbált támogatókat szerezni tudományos terveihez, ezért 1807-ben kivándorolt Ausztráliába. Itt lényegében fölhagyott tudományos tevékenységével, s 1827-ben bekövetkezett haláláig gazdálkodással foglalkozott. A mintegy féléves magyarországi útja során igen nagy területet járt be.

Bécsből Sopronba, majd Győrön, Komáromon és Esztergomon át Budára és Pestre vezetett az útja. Innen Gyöngyös érintésével Egerbe utazott, majd a Hortobágyon keresztül érkezett Debrecenbe, ahonnan Nagyváradra ment. Ezt követően visszafordult, s Tokajon és Kassán át (a Baradla-barlanghoz tett kitérő után) érkezett a Szepességbe.

Ezt követően több túrát tett a Magas-Tátrában (megmászva többek között a Krivánt). Rövid wieliczkai kitérő után Selmecbánya érintésével Pozsonyba utazott, majd visszatért Bécsbe.

Városleírásai között különleges figyelmet érdemel debreceni beszámolója. Könyvének egy teljes fejezetét (Chapter IX) a városban szerzett tapasztalatai leírásának szenteli (csupán Pest-Budáról, Egerről és Nagyváradról ír hasonló részletességgel), s ebben kultúrtörténeti (lásd a kollégiummal kapcsolatos megállapításait), s különösen néprajzi szempontból igen fontos anyagot közöl (lásd a debreceni kenyér, a szappan, a guba készítéséről írtakat).

A Szent András-templom és a Verestorony

Ráadásul, nem függetlenül a ténytől, hogy könyve franciául is megjelent, nem lebecsülendő hatást gyakorolt a XIX. század első felében a külföldiek által Debrecenről alkotott kép kialakulásában. Magyarországról és a magyarokról sokat tudott, s nagyon jó véleménnyel volt az országról és lakosairól, tanulmányozta történelmét, társadalmát, gazdaságát utazása előtt, s könyve írásakor is.

A nyugat-európai viszonyokhoz képest joggal találta elmaradottnak hazánkat, s a korábban látott magyar városokhoz (Győr, Komárom, Buda, Eger) képest Debrecen valóban falusias külsőt mutathatott, ami annál is inkább meglephette az alföldi települések látványához nem szokott utazót, mert az ország legnépesebb településétől valószínűleg városiasabb megjelenést várt. A következőkben könyvének a Debrecenről szóló IX. fejezetét közlöm. Az általam készített fordítás eddig nyomtatásban még nem jelent meg.

Rózsa Péter: Robert Townson leírása Debrecenből 1793-ból című tanulmánya teljes egészében a Honismeret folyóirat 2020/4. számban, az alábbi linkre kattintva olvasható.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­nyár
Múlt-kor magazin 2015

• Az amerikai elnökök rettegett ellensége: a "húszéves átok"
• Különös kapcsolatban állt az égiekkel "Erdély Gödöllője"
• „A halál oka ismeretlen” - rejtélyes halálesetek a szocializmus évtizedeiből
• Aki egy ültő helyében száz kisfröccsöt is megivott
• Különös halálesetek a tudomány és a művészet világából
• Férfiaktok és romantikus novellák - hét diktátor furcsa hobbival
• Mit keresett Buffalo Bill Magyarországon?
• Ami kenterbe veri a Trónok harcát: Árpád-házi rémhistóriák
• Az athéni, akinek a fejére esett egy teknős