Itáliai és német közreműködéssel jutottak el New Yorkba az Iránról készült első fotók
2024. január 20. 10:35 Múlt-kor
Ugyan a világtörténelem első fotója már az 1820-as évek végén elkészült, a tömeges fotózás csak később terjedt el. A képrögzítési újítás először Európát hódította meg, így felbecsülhetetlen értéket képviselnek az 1850-es évek Iránjáról készült fotók.
Eunuchok Teheránban
Wikipédia / Közkincs
Korábban
Mikor a fotózás tudománya még gyerekcipőben járt, egy itáliai utazó ritka dagerrotípiákon rögzítette Irán lenyűgöző látványosságait. (A dagerrotípia az első képrögzítési technika, amelyet Loius Dagerre francia feltalálóról neveztek el). Az Itáliából származó Luigi Pesce ezredes 1848-ban azért utazott Iránba, hogy gyalogsági egységeket képezzen. Ottléte során a fényképezés iránti lelkesedése vezette, hogy bejárja az országot, és megörökítse a látottakat.
Összesen 75 fotó található a gyűjteményben, melyek többsége az 1850-es években készült. A képek Irán építészetét és műemlékeit, köztük Perszepolisz, Paszargadai és Naqsh-e Rostam ásatási helyszíneket, valamint a korszak mindennapi életet ábrázolják. Egy másik fotós ugyan már korábban készített hasonló képeket Iránról, de ezek nem maradtak fenn, így Pesce gyűjteménye az első Iránt ábrázoló kollekció.
Pesce képeiből összeállított egy könyvet, melyből egy másolatot eljuttatott 1858. áprilisában Nászer ad-Din perzsa sahhoz, aki maga is kedvelője volt az új médiumnak. Későbbiekben egy második másolat I. Vilmos porosz király, majd császárhoz került, aki végül a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeumnak ajándékozta gyűjteményét. A képeken keresztül bepillanthatunk a 19. századi Irán életébe, sőt a gyűjtemény a sah uralkodásának kezdeti éveiből származó portrékat is tartalmaz.
Az alábbi dagerrotípiák mind az ezredes iráni utazásai során készültek.
Perszepolisz kapujának maradványai
Az orosz miniszterek számára fenntartott vidéki ház a teheráni Zargandeh negyedben
Khíva kánjának sírheje Teheránban
Felvonulási jelenet a perszepoliszi palota egykori lépcsőházában
A királyi palota külső bejárata, Teherán
Új-kapu, Teherán
Perszepoliszi dombormű
Páva trónterem, Teherán
II. (Nagy) Kurus perzsa király sírja
Imám Reza szentély főbejárata, Meshed
A sah palotája
Lapos dombormű Naqsh-e Rostam ásatási helyszínen
Látkép Bagh Tak településről
Teheráni lakóházak
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
- A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
- Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
- Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
- Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
- A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
- Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
- Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
- Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap
- Előbb filmsztár lett, majd a színpadot is meghódította Törőcsik Mari tegnap
