2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
ITT támogathatsz bennünket

Iskolai képzés nélkül lett ügyvéd, majd az Egyesült Államok elnöke Abraham Lincoln

2020. február 12. 14:25 MTI

221 éve, 1809. február 12-én született Abraham Lincoln, az Egyesült Államok 16., egyben első republikánus elnöke, aki történetének legsúlyosabb, polgárháborúvá fajult válságából vezette ki országát, megőrizve annak egységét és véget vetve a rabszolgaságnak.

Lincoln
Lincoln 1861-ben (kép forrása: Wikimedia Commons)

Abraham Lincoln 1809. február 12-én született Kentucky állam egyik kis farmján. Anyját tízévesen vesztette el, apjával Illinois államban telepedtek le. Intézményes képzésben nem részesült, saját elmondása szerint csak írni, olvasni és számolni tudott, amikor nagykorú lett.

Volt révész, vasúti munkás, katona, szatócs, postamester is, miközben óriási erőfeszítéssel képezte magát és 1837-ben ügyvédi oklevelet szerzett.

Már ekkor sem rejtette véka alá, hogy ellenzi a rabszolgatartás „szent jogát”. Erre nemcsak erkölcsi meggyőződése vezette, hanem a józan megfontolás is, mert felismerte, hogy az amerikai gazdaság fejlődését hátráltatja a nagy tömegű ingyenes élőmunka alkalmazása.

Hét évet töltött az illinoisi törvényhozásban, majd 1847-ben a liberális Whig Párt színeiben beválasztották a washingtoni Képviselőházba. (Rossz nyelvek annak tulajdonították feltűnő közéleti aktivitását, hogy kiállhatatlan természetű felesége elől menekült a politikába.)

Két év után visszatért az ügyvédi praxishoz, de továbbra is feszítették a politikai ambíciók, nevét lassan országszerte megismerték.

1860-ban ő lett a frissen alakult Republikánus Párt elnökjelöltje. A nyakigláb ügyvéd a kampány során megnövesztette a szakállát, hogy méltóságteljesebb benyomást keltsen.

Ezért-e vagy sem, de megnyerte a választást, és első republikánusként beköltözhetett a Fehér Házba. Ő volt az első elnök, aki nem az alapító tizenhárom állam valamelyikében született.

A rabszolgatartó szövetségi államok hatáskörének növelését pártoló déli és a szabad munkaerőt foglalkoztató, a washingtoni központi kormány erősítését szorgalmazó északi államok ellentétei egyre élesebbé váltak.

Amikor az új elnököt 1861. március 4-én beiktatták hivatalába, hét déli állam már kimondta elszakadását és megalakította a Konföderációt, Lincoln pedig csak az első modern detektív, Allan Pinkerton rátermettségének köszönhette, hogy túlélt egy merényletet.

Lincoln a déliek elszakadását lázadásnak minősítette, innen egyenes út vezetett a polgárháború 1861. április 12-i kitöréséhez. Hosszú, véres háborúskodás kezdődött, amelyben a fordulópontot az 1863. július 1-3. között vívott, északi győzelemmel végződött gettysburgi csata jelentette.

Lincoln néhány nappal később a csatamezőn mondta el az amerikai történelem legismertebb és legrövidebb, alig háromperces, 273 szóból álló beszédét, amely lelket öntött az Unió polgáraiba, s megfogalmazta a legfontosabb amerikai értékeket.

Az elnök ekkor már túl volt egy sorsdöntő elhatározáson: 1863 első napján aláírta az emancipációról szóló proklamációt, amely mindörökre szabadnak nyilvánította az északiak által elfoglalt déli területeken élő rabszolgákat. (A rabszolgaság teljes eltörlését csak az alkotmány 1865 januárjában elfogadott, 13. kiegészítése mondta ki.)

A polgárháborúban már karnyújtásnyira volt az északi győzelem, amikor 1864 végén Lincolnt újraválasztották tisztségében.

Politikai, katonai és erkölcsi győzelmének azonban nem sokáig örülhetett: hiába akart nagylelkű és megbocsátó lenni, a vesztesek mindenáron bosszút akartak állni.

Egy héttel azután, hogy a déliek Robert E. Lee tábornok vezette főserege megadta magát, 1865. április 14-én, este a washingtoni Ford Színház páholyában pisztollyal fejbe lőtte egy John Wilkes Booth nevű színész, aki a déliek ügyével rokonszenvezett.

Az elnök másnap reggel nyolc órakor meghalt, merénylőjét tizenegy nappal később menekülés közben lelőtték. Lincoln volt az első elnök, akinek holttestét a Capitolium épületében ravatalozták fel, majd az egész országot bejáró vonaton szállították végső nyughelyére, az Illinois állambeli Springfieldbe.

Lincoln személyét hazájában kultusz övezi, őt tekintik az amerikai erkölcsi értékek megtestesítőjének. Minden közvélemény-kutatás a legkiemelkedőbb elnökök közé sorolja, nevét autómárka, anyahajó és tengeralattjáró viseli, nemrégiben Steven Spielberg forgatott nagyszabású filmet róla, az elnököt megszemélyesítő Daniel Day-Lewis alakítását Oscar-díjjal ismerték el.

Barack Obama, az Egyesült Államok első színes bőrű elnöke ugyancsak Lincolnt tekintette példaképének. Az ő példáját követve Obama is vonaton érkezett első beiktatására Philadelphiából Washingtonba, és esküjét is arra a Bibliára tette le, amelyet Lincoln 1861. évi beiktatásakor használtak. Donald Trump jelenlegi elnök beiktatásán ugyancsak a Lincoln-bibliára tette le esküjét, így vélhetően újabb hagyomány kerekedett a polgárháborús elnök örökségéből.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Lincoln 1854-ben, egy Chicagóban készített fényképen (kép forrása: picryl.com)Lincoln 1863-ban (kép forrása: picryl.com)Lincoln elnök Allan Pinkerton, az Unió Hírszerző Szolgálatának vezetője (b) és John Alexander McClernand vezérőrnagy társaságában 1863. október 3-án (kép forrása: Wikimedia Commons)
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

július 11.Mai évfordulók

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár