Hitler elfeledett szövetségesei

Iránban felfedezett kőkorszaki embercsoport írhatja át a földművelés történetét

2016. július 19. 09:55 MTI

A mezőgazdaság kialakulásának történetét átíró kőkorszaki embercsoport maradványait fedezték fel a szakemberek a mai Irán területén. A maradványok egy fekete hajú, barna szemű, sötét bőrű férfitól származnak, akinek étrendjében gabonafélék is szerepeltek.

A mezőgazdaság történetét átíró kőkorszaki embercsoportot fedeztek fel

Korábbi kutatások szerint a földművelést és állattenyésztést egyetlen vadászó-gyűjtögető csoport kezdte meg nagyjából tízezer évvel ezelőtt a Közel-Keleten, majd Európába, Ázsiába és Afrikába vándorolva fokozatosan felváltotta a helyi populációt, vagy keveredett vele. A mai Irán területén található Zagrosz-hegységben felfedezett ősi emberi maradványokat elemző kutatók úgy vélik, hogy a csontok egy teljesen különálló kőkorszaki embercsoport tagjaitól származnak, akik nagyjából ugyanakkor kezdték el a mezőgazdasági termelést, mint a nyugatabbra lévő Anatóliában élt kuzinjaik.

"Az eddig érvényes elmélet szerint egyetlen csoport »találta fel« a mezőgazdaságot. Most azonban már látjuk, hogy genetikailag különböző csoportoktól indult ki"- mondta Joachim Burger, a mainzi Johannes Gutenberg Egyetem antropológusa. A Teherántól 600 kilométerre délnyugatra fekvő barlangban feltárt 9-10 ezer éves csonttöredékekből vett DNS-minták elemzésével az európai, amerikai és iráni kutatók arra jutottak, hogy a maradványok egy fekete hajú, barna szemű, sötét bőrű férfitól származnak, akinek étrendjében gabonafélék is szerepeltek, ami annak a jele, hogy jártas volt a növénytermesztésben.

Feridun Biglari, az Iráni Nemzeti Múzeum munkatársa szerint a kutatók összevetették a friss mintákat a Zagrosz-hegység területéről származó másik három ősi genommal és egy olyan embercsoport képe rajzolódott ki előttük, amelynek legközelebbi modern rokonai a mai Afganisztánban és Pakisztánban, valamint a zoroasztrizmus ősi iráni vallást követők közösségében élnek. A Science című tudományos folyóirat internetes oldalán közölt eredmények szerint a zagroszi ember génállománya nagyban különbözik a modern európaiakétól, vagy azok Nyugat-Anatóliában, valamint Görögországban élt növénytermesztő őseikétől.

Burger szerint a mezőgazdasági termelést folytató két populáció legkevesebb 50 ezer évvel ezelőtt válhatott szét, röviddel azután, hogy az emberek először kirajzottak Afrikából. A szakember szerint noha a két ősi gazdálkodó populáció nem keveredett egymással, valószínű, hogy tudtak, sőt tanultak is egymástól, mivel a mezőgazdaság kialakulása olyan összetett folyamat, amely nem valószínű, hogy kétszer lezajlik nagyjából ugyanabban az időben. "Házakat kell építeni, erdőterületeket megtisztítani, számos növényfajtát termeszteni és biztosítani a vízellátást. Ezenkívül sok állatot kell háziasítani, lisztet őrölni és kenyeret sütni" - magyarázta Burger, hangsúlyozva, hogy mindez hosszú folyamat, amely évezredek alatt megy végbe.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!