Iraki háború: az USA második Vietnamja?
2016. március 20. 11:55
„Ez a búcsúcsók az iraki néptől, te kutya!” – kiáltotta Muntaszir az-Zaidi iraki újságíró, mielőtt mindkét cipőjét hozzávágta volna George W. Bushhoz az amerikai elnök és Núri al-Máliki iraki miniszterelnök által 2008. december 14-án közösen megtartott bagdadi sajtótájékoztatón.
Korábban
A zsurnaliszta börtönbüntetéssel honorált akciója nagyjából pontos képet ad arról, mit gondol az arab világ az amerikai csapatok által vezetett koalíciós erők 2003. március 20-án Szaddám Huszein iraki elnök megdöntésére indított háborújáról.
A konfliktus az amerikai és a nemzetközi közvéleményt is megosztja. A háborúban a több tízezer katona mellett több mint 100 ezer civil is életét vesztette, az Abu Graib börtönben az amerikai őrök által elkövetett szörnyűségek pedig az egész világot megrázták. A háború igazolására felhozott két legfontosabb érvről, a Szaddám által birtokolt tömegpusztító fegyverek, valamint az al-Kaidával fenntartott szoros kapcsolat vádjáról is kiderült, hogy minden alapot nélkülöznek. A diktátort végül egy 1982-es mészárlás miatt ítélték halálra, és 2006. december 30-án felakasztották.
A háború kezdetén úgy tűnt, a koalíciós erők villámgyors győzelmet aratnak, a néhány hét alatt legyőzött iraki reguláris hadsereg helyét azonban fokozatosan felkelő gerillacsoportok vették át, amelyek hatékonyan vették fel a küzdelmet a megszállókkal szemben. A lázadók a központi hatalom meggyengülése miatt kialakult zűrzavarban mintegy 250 ezer tonna hadianyagot vittek el a katonai raktárakból. Irakban eluralkodott a káosz. A szélsőséges iszlamista csoportok megerősödtek, mindennapossá váltak az öngyilkos merényletek.
Bár fennállt a veszélye, hogy az iraki háború az USA második Vietnamja lesz, a Bush elnök által 2007 elején a koalíciós csapatok élére kinevezett David Petraeus tábornoknak végül sikerült úrrá lenni a káoszon. Az utolsó amerikai katona 2011. december 18-án hagyta el Irakot. Az amerikai kormány mintegy 3000 milliárd dollárt ölt bele a háborúba.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- A Kongresszus csak vonakodva adott támogatást Morse forradalmi találmányához tegnap
- Énekléssel és olvasással oldotta fel gyermekkori traumáit Őze Lajos tegnap
- Az őslakosok iránti meg nem értés okozta Magellán vesztét tegnap
- Már temetésén követelték II. János Pál szentté avatását a hívek tegnap
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van 2024.04.26.
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély 2024.04.26.
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban 2024.04.26.
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica 2024.04.26.