Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély

A tiszadobi Andrássy-kastély (kép forrása: Wikipédia / Palickap / CC BY-SA 4.0)

A kastély Meinig Artúr tervei alapján készült, id. Andrássy Gyula 1886 és 1890 között építtette fel a Loire-menti kastélyok külsejét, építészeti megoldásait idéző épületet. A berendezést és a parkot érintő munkálatok azonban már fia, ifj. Andrássy Gyula idejében zárultak le.

A kastély lépcsőháza (fotó: Múlt-kor / Hunyadkürti Soma)

A királyné udvarmesternője

Id. Andrássy Gyula Párizsban ismerte meg majd vette feleségül Kendeffy Katinkát 1856 júliusában, akivel együtt első fiuk születése után térhetett haza. Politikai pályafutása ezután új lendületet vett, 1867-ben magyar miniszterelnök lett, majd a teljes Osztrák–Magyar Monarchia külügyminiszterévé nevezték ki. Katinka pedig Sisi, vagyis Erzsébet királyné udvarmesternője lett.

Id. Andrássy Gyula felesége, Kendeffy Katinka

Három gyermeket neveltek együtt, Tivadar után Ilona és Gyula már Magyarországon jöttek világra. Lányuk nevelésére különösen nagy gondot fordítottak, amely nem maradt eredmény nélkül: őt korának egyik legműveltebb asszonyaként, a magyar művészet pártolójaként és mecénásaként tartották számon. Bár kezére egy koronás fő, a szerb király is áhítozott, ő az első magyar felelős miniszterelnök, gróf Batthyány Lajos unokájának a felesége lett. A szintén Lajos nevet viselő férjével három gyermeket neveltek fel, akik közül Gyula nemzetközileg elismert festőművész lett.

Szebb a bizánci császárnőnél

Zichy Eleonóra Tivadar feleségeként 1885 nyarán vált az Andrássy család tagjává. Korának egyik legszebb arisztokrata hölgye volt, többször állt modellt Rippl-Rónai Józsefnek. A festő tervezte Andrássy Tivadar budai palotájának ebédlői berendezését, amely a gróf halála után az ablakokkal együtt a tiszadobi kastélyba szállították. Itt az ablakok a korábbi télikert átalakítása után kerültek a ma ismert helyükre.

Rippl-Rónai József portréja Andrássyné Zichy Eleonóráról

Eleonóra szépségét őrzi az a fennmaradt fénykép is, ahol Theodóra bizánci császárné jelmezében örökítették meg. „Egy jelmezbálon Theodóra Császárnőnek öltözve jelent meg, aranytrónuson ült, és nem hiszem, hogy a bizánci császárnő maga szebb lett volna nála” – írta később Eleonóra és Tivadar harmadik lánya, Katinka. A kép 1899-ben készült, jelmezét a császárné ravennai mozaikképe inspirálta, akinek az alakja a korszakban – Victorien Sardou 1884-es darabja nyomán – népszerű témája volt a korszak jelmezes báljainak.

Andrássy Ilona (1858–1952) Vaszary János 1905-ös festményén

Legendás lányok

Andrássy Tivadar korai halála után öccse, Gyula feleségül vette özvegy sógornőjét, segítve ezzel is a négy lánygyermek nevelését. Ilona, Borbála, Katinka és Klára csak „Duci bácsinak” hívták nagybátyjukat, akinek világnézete nagy hatással volt rájuk. Örökölték a családra generációk óta jellemző művészetszeretetet, és gyermekkoruk legszebb nyarait a tiszadobi kastélyban töltötték.

Andrássy Ilona (1886–1967), aki az első világháborúban főápolónőként dolgozott

A lányok nevelését Zichy Eleonóra maga irányította, szigorú napirend szerint éltek, nyelvtudásukat pedig angol, francia és német nevelőnők segítségével tökéletesítették. Később mindannyian magyar előkelőségekkel kötötték össze életüket, és házasságaikba is tovább vitték gazdag szellemi örökségüket. Ilona a Vöröskeresztnél ápolónői vizsgát tett, az első világháború idején pedig saját elhatározásából segítette a sebesülteket az olasz fronton. Klára a két világháború közti időszakban különféle legitimista politikai szervezetekben vállalt szerepet, az 1930-as évek végén pedig részt vett a náciellenes értelmiségi mozgalmak szervezésében.

Andrássy Klára 1920 körül

Tragédiák után megújulás

Azonban a 20. század eseményei az Andrássy család több tagját is más országba, kontinensre sodorták. Ám volt köztük olyan is, akit a kommunista diktatúra kitelepített. A családhoz hasonlóan a tiszadobi kastélyt sem kímélte a második világháborút követő zavaros, tragédiákkal terhelt időszak.

A háború után államosították az épületet, amely 1950-től gyermekvárosként funkcionált és berendezése hamar pusztulásnak indult. Mára azonban a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (NÖF) közreműködésének köszönhetően a kastély egykori lakóinak életvilágával együtt a park is megújult a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében.

A helyreállítás kiterjedt az egykor a család birtokában lévő műtárgyak visszavásárlására is (fotó: Múlt-kor / Hunyadkürti Soma)

2023. decemberi átadója óta a romantikus főúri rezidencia teljes pompájában várja látogatóit. A korszerű múzeumi eszközökkel megalkotott kiállításokon az ide érkezők nemcsak a kastély történetével és egykori lakóinak történelmi jelentőségével ismerkedhetnek meg, hanem bepillantást nyerhetnek abba a családi környezetbe is, amelynek szellemisége kivételes nőket adott Magyarországnak. (x)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe