Inkább volt mesterember, mint művész korának termékeny szerzője, Kotzebue
2021. május 3. 15:44 MTI
A 260 éve, 1761. május 3-án született August Friedrich Ferdinand von Kotzebue korának legsikeresebb színpadi szerzője volt, mára azonban csaknem elfeledték. Szerb Antal szerint „nem volt olyan műfaj, amelyet ne tudott volna lealacsonyítani”, tehetsége dacára silány darabokkal árasztotta el Európát. Élete tipikus kalandorélet, volt ügyvéd, hivatalnok, száműzött, színigazgató, kém és mindvégig ünnepelt, könnyű tollú író.
Korábban
Már joghallgatóként színdarabokat írt, húszévesen ügyvédként praktizált. 1781-ben orosz hivatalnoki szolgálatot vállalt, nemsokára már az észt tartományi kormányszék elnöke lett, 1785-ben nemességet kapott. 1797-től a bécsi színház igazgatója volt, de a színészekkel támadt vitája miatt le kellett mondania. Visszatért Oroszországba, de I. Pál cár egy feljelentés alapján Szibériába száműzte.
Ott azonnal írt egy cárt dicsőítő drámát, amely nemcsak a kegyelmet eszközölte ki számára, hanem a szentpétervári német színház igazgatói posztját is. Pált 1801-ben meggyilkolták, ekkor Kotzebue ismét Németországba tette át működésének székhelyét
Folyóiratában élesen támadta a romantikus írókat és Goethét, akit megpróbált Schillerrel szembeállítani. Válaszul Goethe, aki Kotzebue-t tehetségesnek, de közhelyesnek tartotta, weimari államminiszteri posztját kihasználva ellehetetlenítette. Kotzebue ezután Berlinbe, majd Párizsba költözött, 1806-tól ismét Oroszországban élt és Napóleon-ellenes szatírákat publikált.
Tagja lett az orosz külügyi államtanácsnak, s 1817-ben I. Sándor cár személyes megbízottjaként tért vissza Németországba. Titkos jelentéseiben a német ügyekről, a liberális ifjúság mozgolódásáról tájékoztatta a cári udvart.
Megbízatása kitudódott, s a Németország ellenségének tartott írót egy radikális diák 1819. március 23-án meggyilkolta. Halála óriási vihart keltett, sokan siratták, de többen ujjongtak, Puskin költeményben ünnepelte a halálra ítélt és kivégzett merénylőt.
Kotzebue tehetséges volt, de csapnivaló darabokat írt, több mint kétszázat, amelyek két évtizeden át uralták Európa színpadait. Jól ismerte és ki is használta a színpadi hatásmechanizmusokat, de melodramatikus, szentimentális stílusa hemzsegett a közhelyektől.
Műveinek többsége a jóságot és a nemeslelkűséget ünnepli, emellett írt minőségibb, szatirikus és helyzetkomikumra épülő darabokat is. Halála után nem sokkal gúny tárgya lett pongyola stílusa, laza szerkesztésmódja miatt. Összességében inkább mesterember volt, mint művész, élete ma már izgalmasabb, mint életműve.
Hatása igen nagy volt a kibontakozó magyar színműirodalomra (Kotzebue Ágost jelesebb színdarabjai 20 kötetben jelentek meg magyarul), kimutatható Révai Miklós, Verseghy Ferenc és Kisfaludy Károly munkásságában.
Beethoven, aki lángelmének tartotta, István király és Athén romjai című, a pesti német színháznak írt egyfelvonásosaihoz nyitányt szerzett. (Érdekesség, hogy az új pesti német színház ünnepélyes megnyitására írt Béla futását a cenzúra nem engedte bemutatni.) Számos gyermeke között volt festő, tábornok, diplomata és író, az egyik orosz tengerésztisztként háromszor hajózta körül a Földet.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- A Szondi-teszt megalkotásában is jelenetős szerepe volt Kozmutza Flórának 08:20
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád tegnap
- Még a hóhér sem bírta a király elleni merénylő vallatásának látványát tegnap
- Egyre súlyosbodó betegsége ellenére haláláig alkotott Alphonse Daudet tegnap
- A Városliget arculatához is hozzájárult az ezeréves Magyarország megünneplése tegnap
- Főleg regényeket írt, a köztudat mégis egy musicalhez köti Sólem Áléchem nevét tegnap
- A magyar kultúrával ismerkedhettek a washingtoni magyar nagykövetség rendezvényére érkezők tegnap
- A gyilkossági kísérlet után nem sokkal megbocsátott merénylőjének II. János Pál pápa tegnap