„Inkább Hitler, mint a háború” – a kettészakított Franciaország
2020. szeptember 6. 08:22 Czókos Gergő
Korábban
Holokauszt Franciaországban
A Vichy-kormány működése alatt több, a zsidók jogait korlátozó törvény is született, amelyeket önként, német nyomás nélkül léptettek életbe a rezsim vezetői. Az 1940 októberében meghozott első zsidótörvény értelmében a zsidó származású franciák nem tölthettek be választott hivatalt, nem dolgozhattak újságíróként, rádiósként, tanárként, a film és a színház területéről is kitiltották őket.
1941 júniusában született meg a második zsidótörvény, amely a szabadfoglalkozású pályákon két, az egyetemeken pedig három százalékban maximalizálta a zsidók számarányát.
A zsidótörvényeket Franciaország észak-afrikai gyarmatain is életbe léptették. Tunéziában, Algériában és Marokkóban is működtek munkatáborok, ahol elsősorban a szefárd és mizrahi zsidókat dolgoztatták embertelen körülmények között. A lágerekben sokan vesztették életüket maláriában és vérhasban, de a kiszáradás és az éhség, valamint a skorpió- vagy viperamarás is szerepelt a gyakori halálozási okok között.
A zsidók élete Franciaország 1942. novemberi teljes megszállásáig csak az északi területeken forgott veszélyben. Párizsban a nácik utasítására a francia rendőrség alakulatai az 1942. július 16-i nagy razzia során több mint 13 ezer, főként külföldi állampolgárságú zsidót (köztük 4501 gyereket és 5802 nőt) tartóztattak le.
A gyerekek összegyűjtését a Vichy-kormány miniszterelnöke, a „mintakollaboráns” Pierre Laval rendelte el, hivatalosan humanitárius okokból: indoklása szerint szerette volna elérni, hogy a gyerekek Auschwitzban újra egyesülhessenek családtagjaikkal.
A foglyokat előbb az úgynevezett Téli Kerékpárpályára vitték, majd néhány nap után a Párizs környéki koncentrációs táborokba hurcolták őket. Innen Auschwitzba vezetett az útjuk, de a gyerekek már nem találkozhattak szüleikkel.
A második világháború alatt a Franciaországban élő 200 ezres külföldi – náci üldözések elől ide szökött – zsidóság negyedét érintették az üldözések, míg a 150 ezer francia állampolgárságú zsidó közül mintegy 25 ezret deportáltak. A közel 80 ezer elhurcolt zsidó 85 százalékát a kollaboráns francia rendőrség tartóztatta le.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2014
- Mátyásdomb: Lonkai-kastély
- Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
- Zrínyi kirohanásai
- Az ujj nélküli apáca titka
- A gulyáskommunizmustól a műanyag kilencvenes évekig
- Kémelhárítók „rendszerváltása"
- Színészből lett politikusok
- A maffia Tízparancsolat-értelmezése
- A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán 18:05
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap