Íme az egyetlen csontbizonyíték az ókori keresztre feszítésről

Átszúrt bokacsont

Pontosan nem tudjuk, hogy mikor vezették be a rómaiak a keresztre feszítés büntetési intézményét, de a Kr. e. 3. században már meglehetős gyakorisággal találhatták a bűnözők magukat a keresztfán. A betiltására Kr. u. 337-ben került sor, amikor Nagy Konstantin Jézus Krisztus emlékére, valamint a kereszténység szimbólumára hivatkozva eltörölte e halálnemet. Tehát legalább hat évszázadon keresztül alkalmazták az embertelen kivégzési módszert, ennek ellenére kevés régészeti lelet utal rá, írja a Forbes.

1968-ban Vassziliosz Tzaferisz görög régész Jeruzsálem északkeleti részén dolgozott, amikor feltárt egy Kr. u. 1. századból való, jómódú zsidó férfi sírhelyét. Az osszárium felirata szerint az elhunyt neve Jehohanan ben Hagkol volt, a leletek pedig azt mutatták, hogy keresztre feszítették. Az elemzések szerint a 168 centiméter magasságú férfi 24-28 éves korában hunyt el és valószínűleg kétkezi munkával kereste kenyerét. Ami a legjobban felkeltette a szakemberek figyelmét, az a jobb sarokcsontjából kiálló hosszú szög volt, amely egy olajfadarabhoz szegezte a lábat. Szerettei valószínűleg nem tudták kihúzni a szöget a lábcsontból, így azzal együtt temették el.

A csontokat megvizsgáló Nicu Haas egyértelműnek vette, hogy Jehohanant keresztre feszítették, ugyanis a szöggel átlyuggatott sarokcsont mellett a csuklókon is szögbemenetre utaló nyomokat talált, valamint a crurifragium eljárás során alkalmazandó lábtörést is megállapította. A maradványokat 1980-ban újra elővették, és a modernebb kutatások már vitatták a korábbi megállapításokat. Szerintük a szög túl rövid volt, hogy mindkét sarokcsontot átfúrhassa, valamint úgy vélték, a csuklókon található sérülések sem traumás elváltozások voltak. Vizsgálataik szerint a térdcsontok pedig túlságosan is rossz állapotban voltak, így kizárták, hogy a crurifragium során keletkeztek ezen sérülései.

A patthelyzetig jutó vitát máig nem oldották meg, a maradványokat még 1980-ban eltemették, azóta senki sem vizsgálta őket újra. Mindezidáig ez az egyetlen szeggel átszúrt emberi csont, amelyet a régészek megtaláltak. Ugyanakkor kevés esély van rá, hogy másik ehhez hasonló lelet kerüljön a szakemberek elé, hiszen az elhunytak családtagjai a temetés előtt bizonyára eltávolították a szegeket. Érdekesség, hogy ritkán lehet találni ókori keresztfát is, ugyanis az elhasználódott fát nem tették el, hanem újrahasznosították valahol, végül pedig tűzre került.

1. A legembertelenebb halálnem
2. Átszúrt bokacsont

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye