Így segítették elő a munkára való koncentrálást a történelem során
2018. november 19. 18:58 Múlt-kor
Állandó kérdés minden vezető számára, hogy miként lehet a lehető legjobb teljesítményt kihozni beosztottjaiból. Gyakori szempont a koncentrálóképesség fenntartása minél hosszabb időn át, amire számos módszerrel törekedtek az idők során – a legtöbb esetben a „zavaró tényezők” eltávolításával, illetve kiszűrésével, a legváltozatosabb eszközök segítségével.
Korábban
A hatékonyság mindenek felett
A napjainkban bevett nyolcórás munkanap alapja nem az emberi koncentrálóképesség – sokkal inkább olyan munkajogi aktivisták, mint a skót textiliparos Robert Owen küzdelmének eredménye. A 19. században a gyári munkások könnyen 10 vagy akár 16 órát is tölthettek munkában, hogy zavartalanul folyjon a termelés. Amikor a Ford amerikai autógyártó 1914-ben levitte nyolc órára a napi munkaórák számát, és öt dollárra duplázta meg a napidíjat, a termelési mutatók egyszerre szárnyalni kezdtek.
Más kísérletek inkább azt igyekeztek szabályozni, mire figyelhet a dolgozó munkaideje alatt. Az ilyen módszerek egyik legkülönösebb példája 1925-ből származik: ez volt a Hugo Gernsback luxemburgi-amerikai író és feltaláló által készített „izolátor”. A sokak által a tudományos-fantasztikus irodalom egyik atyjának tekintett Gernsback egy igencsak sci-fibe illő „produktivitásnövelővel” állt elő – egy nagyméretű fa sisakkal, amely teljesen eltakarta az ember fejét, és egyedül két üveg ablakocskán lehetett csak kilátni belőle. Még ezek üvege is feketére volt festve, csupán alul hagyva egy vékony csíkot. Ezzel elméletileg kizárható volt minden zavaró tényező, és az illető csak a munkára koncentrálhatott.
A sisakhoz tartozott még egy oxigénellátó tartály és cső is, amellyel Gernsback azt kívánta megakadályozni, hogy a felhasználó elálmosodjon a zárt légterű sisakban, amelyben folyamatosan növekedett a légzés által a széndioxid-szint. Gernsback írói munkásságát tekintve nem kizárt, hogy az eszköz valóban működött.
Hírességek megoldásai
Démoszthenész athéni politikus és szónok volt a Kr. e. 4. században – eleinte azonban beszédhibával küzdött, amelyet csak különleges módszerrel tudott legyőzni: kavicsokat tett a szájába, és így gyakorolta beszédeit fel-alá sétálva reggelente a tengerparton. Módszere végül eredménnyel járt: sikeresen meg tudta védeni örökösödési jogát édesapja halála után, nyilvános beszédei pedig nagy szerepet játszottak abban, hogy Athén szembeszállt a terjeszkedő Makedóniával.
Az Egyesült Államok egyik leghíresebb „alapító atyja”, a polihisztor Benjamin Franklin minden reggel „légfürdőt” vett – anyaszült meztelenül állt egy órán keresztül nyitott ablaknál, az időjárástól függetlenül, egész évben. Állítása szerint e módszer megakadályozta a betegségek kialakulását, mint például a megfázásét vagy az influenzáét, és minden ismerősének javasolta – valamiért azonban mégsem jött divatba.
Ernest Hemingway amerikai író híres volt arról, hogy állva szeretett írni. Nem ő volt azonban az egyetlen – Søren Kierkegaard dán filozófus, Charles Dickens angol író, Virginia Woolf amerikai írónő és Winston Churchill brit politikus is ugyanennek a szokásnak voltak hívei. Napjainkban több kutatás is afelé mutat, hogy az állva végzett munka csökkenti a hátfájást, javítja a vérkeringést, és a vércukor-háztartásra is jó hatással lehet, továbbá megakadályozhatja az elhízást.
Thomas Edison mindössze négy órát aludt éjszakánként, és a napközbeni rövid, 20 perces erőgyűjtő alvásokra esküdött. Napjaink tudományos kutatásai arra jutottak, valódi pozitív hatásai vannak a napközbeni rövid szundításoknak: növelik a figyelmet és a koncentrálóképességet, de javítják a memóriát és a tanulási készségeket is. Mindemellett csökkentik a vérnyomást és a stresszt is. Könnyen lehet, hogy szerepük volt abban, hogy Edison korának legnagyobb feltalálója volt, aki állandó újítással töltötte idejét.
Egy dolog a fentiek alapján egészen biztos: nincs általános recept, és minden munkásságáról híres történelmi személy saját maga találta meg a módját annak, hogy kihozza magából a maximumot. Módszereik számukra tökéletesnek bizonyultak, mások esetében azonban korántsem biztos, hogy beválnának.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód
- Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
- Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
- Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
- Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
- Megérdemelték a kitelepítést a németek?
- Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit 19:05
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” 18:05
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről 17:20
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke 16:10
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
