Így nézhetett ki valójában Jézus?

Az európai kultúra által megteremtett Jézus-kép jelentősen különbözik a korabeli Palesztina lakóitól. Ha valóban ilyen éles kontraszt lett volna Jézus és kortársai között, azt bizonyára megemlítenék az evangélisták. Richard Neave, a Manchesteri Egyetem egykori orvostudományi szakértője szerint Máté evangéliumában pont az ellenkezőjére történik utalás: nagycsütörtök este a Getszemáni-kertben Jézus elfogásakor a megjelenő katonák a sok ember közül nem tudták megkülönböztetni Krisztust, így Júdásnak csókkal kellett elárulnia, kit is keresnek. A kutató szerint mindez azt tükrözi, hogy Jézus kinézetben valószínűleg hasonlított tanítványaira.

Mivel DNS-elemzést értelemszerűen nem végezhetünk, és korabeli hiteles ábrázolás sem készült Jézusról (továbbá az Újszövetségben sincs információ Krisztus külső tulajdonságaira), a történelem folyamán a hívők csak a képzeletükre hagyatkozhattak a Megváltó lefestésekor. Míg a világ nagy részében az előbb említett nyugati ábrázolásmód volt a domináns, a Föld egyes szegleteiben Jézus például fekete bőrű vagy éppen spanyolos kinézetű.

A kérdés adott: hogyan nézett ki a kétezer évvel ezelőtt élt Jézus? Egy kutatás révén egy viszonylag új tudományterület, a törvényszéki antropológia egyik képviselője próbált meg választ adni. Az embertan egyik mellékága a kulturális és régészeti adatok mellett a fizikát és a biológiát is segítségül hívja a különböző embercsoportok tanulmányozásához. Ám nem áll tőlük messze a genetika, a primatológia (a zoológia főemlősökkel foglalkozó tudományága), paleoantropológia és az oszteológia (csonttan) sem. Ugyanakkor a különböző nyomozások és elemzések során előkerülhet a táplálkozástan, a fogászat és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás képességének vizsgálata is.

Míg a törvényszéki antropológia általában a bűncselekmények megoldása során kerül előtérbe, a nyugdíjba vonult Richard Neave Jézus külső megjelenésének kiderítése során is hasznosítani tudta. A Making Faces: Using Forensic And Archaeological Evidence című könyv társszerzőjeként több híres történelmi személyiség – többek között Midasz király, Nagy Sándor és annak édesapja, II. Philipposz makedón király – arcának rekonstruálására is kísérletet tett.

A Getszemáni-kertbeli jelenet alapján arra következtetett, hogy Jézus arcvonásai a galileai sémi törzsekéhez hasonlíthatott. A Neave által vezetett kutatócsoport a kétezer évvel ezelőtti Jeruzsálem környékén élők földi maradványait vette górcső alá. A szakértők három koponyát elemeztek komputeres tomográfia segítségével, a művelet során a csontokat röntgen-sugarak által digitálisan „felszeletelték”, így feltárták a koponyák legapróbb részleteit is. Ezt követően különböző számítógépes programok segítségével a kikutatott információ alapján kikövetkeztették az egykori arcokon lévő lágyszövetek vastagságát, vagyis az izmok és a bőr viszonylag pontos elhelyezkedését. A feltárt antropológiai adatok felhasználásával egy szoftver megalkotta az arcok háromdimenziós rekonstrukcióját.

Több tucatnyi régészeti lelet, egyéb korabeli feljegyzés, bibliai utalás és a zsidó hagyományok alapján a kutatók úgy vélik, Jézusnak sötét színű haja, valamint dús szakálla volt. Habár a legtöbb festmény hosszú hajjal ábrázolja, Neave  szerint rövidre vágott, göndör haja lehetett Krisztusnak. Mindezt pedig Szent Pál apostol a Korintusiaknak írt első levelének egyik megjegyzésére alapozta: „Nem tanít-e maga a természet arra titeket, hogy ha a férfi hosszú hajat növeszt, szégyenére válik? Ha viszont az asszony növeszti meg a haját, díszére van, mert haját fátyol gyanánt kapta.” (1Kor 11.15) Továbbá több korabeli feljegyzés is azt tükrözi, hogy az első században a palesztinai térségben a rövidebb haj volt a divat.

A régészeti maradványok elemzése azt mutatja, hogy a sémi törzsből származók átlagmagassága Jézus idejében 155 centiméter volt, súlyuk pedig 50 kilogramm körül mozgott. Az ácsként dolgozó Jézus a mesterségéből kiindulva a szabadban dolgozott, a feltételezések szerint izmos és fizikailag is fitt lehetett, a szabad levegőn töltött idő a kutatók szerint az arcán is meglátszódhatott, amely alapján akár többnek látszódhatott 30-33 éves koránál. Természetesen nem lehet kijelenteni, hogy Jézus arca néz vissza ránk a fenti képről, ám a kutatók szerint az ábrán látható, sötétebb bőrű, rövid göndör hajú férfi jobban hasonlíthat Krisztusra, mint az eltelt kétezer év művészei által megalkotott Jézus-kép. A hit szempontjából ugyanakkor nem az a fontos, hogy mit mond egy orvosszakértő.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­nyár
Múlt-kor magazin 2020

• Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
• Főszerkesztői köszöntő
• Az erotika stílusa: Josephine Baker
• A kis magyar–osztrák háború és következményei
• Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
• Erdélyi életstratégiák Trianon után
• A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
• A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
• Erdélyi fatányéros orosz jazzel