A vörösterror 133 napja

Így néz ki a világ legidősebb kutyája, amelyet a jég mumifikált

2015. június 26. 17:06

A négy évvel ezelőtt megtalált, 12 ezer éves kiskutyamaradvány a fagyos talajnak köszönhetően mumifikálódott, és szinte tökéletes állapotban maradt fenn az orosz Távol-Keleten. A kutatók most felboncolták a mindössze három hónapos korában, egy földcsuszamlás következtében elhunyt ebet, amelyet egyes elméletek szerint ősemberek neveltek és igyekeztek megszelídíteni.

Így néz ki a világ legidősebb kutyája, amelyet a jég mumifikált

Az északkelet-ázsiai Jakutföld fagyos talajában a 12 450 éves, szinte tökéletes állapotban megőrződött kutyamaradvány mellett a kutatók egy ősi gyapjas mamut elleni vadászat nyomait is felfedezték. A három hónapos korában elhunyt nőstény kutya tetemére a kutatók a mindössze nyolcezer ember által lakott, a Kelet-szibériai tenger partvidékén található, Magyarországnyi méretű Uszty-Janszki járásban bukkantak rá még 2011-ben.

Az elmúlt négy évben a szakértők az állat csontjai mellett a tüdejét, a szívét, valamint a gyomrát is átvizsgálták, azonban a teljes körű boncolásra csak idén került sor a a jakutszki Északkeleti Szövetségi Egyetem orvosi karán. A kutatók főként arra keresik a választ, hogy az eb a mai házi kedvencek egyik őse lehetett-e, írta a The Siberian Times.

Kutya

„A felfedezés önmagában egyedülálló az egész világon, ugyanis eddig még nem találtunk olyat, hogy egy ilyen idős szervezet ennyire jól konzerválódott volna. Ami a legfontosabb, hogy nem indult be a bomlás folyamata” - magyarázta Darima Garmaeva, a kutatást vezető szakértő.

A természetesen mumifikálódott kutyakölyköt egy testvérpár, Jurij és Igor Gorokov találta meg Tumat falubeli otthonuktól mintegy 42 kilométerre a Sziallah-folyó partján, miközben mamutagyarakat kerestek. A megtalálók otthonai után tumati kutyának elnevezett eb a kutatások szerint egy partközeli földcsuszamlásban vesztette életét.

Kutya

Az elmúlt négy évben számos - többek között német, belga, kanadai - kutató kapcsolódott be a nem mindennapi kutyatetem vizsgálatába. Tavaly augusztusban Mietje Germonpre, a Belga Királyi Természettudományi Intézet paleontológusa szerint a lelet azért is egyedülálló, mert „a világ múzeumaiban számos kutyamaradványt találhatunk, ám azok főként kifejlett, felnőtt példányok, ez azonban egy kiskutya, mi több, a legősibb, amelyet Észak-Szibériában eddig megtaláltak”.

A világ legősibb kutyáját egyébként a belgiumi Goyet-barlangban fedezték fel, 36 000-26 500 évvel ezelőtt élhetett, azonban nem konzerválódott olyan jól, mint szibériai társa, amelynél a bőr, valamint a kutyaszőr mellett a belső szervek is hihetetlenül jó állapotban maradtak meg. Germonpre szerint a világ legősibb mumifikált kutyája nagy segítséget fog nyújtani, hogy a mai, háziasított ebek családfáját jobban feltérképezhessük.

Kutya

Elképzelhető, hogy azon kutyafajtákhoz tartozik, amelyeket még Közép-Ázsiában domesztikáltak, később pedig követték gazdáikat az amerikai kontinensre. „Két fő elmélet van a kutyák háziasítására” - mondta a belga szakértő. „Az egyik szerint az állat az emberek által lakott terület közelében ólálkodott, eleinte a maradékot kezdte el elfogyasztani, majd fokozatosan hozzászokott az emberi jelenléthez. Egy másik elmélet szerint pedig az ember volt a kapcsolat kezdeményezője, amikor fiatal állatkölyköket nevelt fel, és tanított be. Ez utóbbi hipotézist erősítheti meg a szibériai kutyakölyök léte is” - tette hozzá.

Kutya

A kutatók a vizsgálatok során a gyomortartalmat is megvizsgálták, s a legkülönösebb, amit találtak benne, az két darab, egy-egy centiméter hosszúságú fadarab volt. Egy elmélet szerint a kétségbeesett kiskutya a földcsuszamlás során szájjal próbált meg megkapaszkodni a környező ágakban, és ekkor kerülhetett a két fadarab a gyomrába. Az ősszel Japánba kerülő kutyamaradványok egy őskori tábor közelében voltak, ahol kőszerszámok és csontból készült nyílhegyek utalnak az emberi jelenlétre. „A tervek szerint ezen a nyáron visszatérünk a helyszínre, és feltárjuk a tábor helyszínét, amelynek lakói valószínűleg a kiskutya gazdái lehettek” - mondta Germonpre.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!