Így látta egy bizánci császár a kereskedni érkező vikingeket

Útvonalak nyomai

Az út során a ruszoknak zuhatagokkal és egyéb hajózhatatlan folyószakaszokkal is meg kellett birkózniuk. E helyeken a parton cipelték végig a hajókat, bennük a többi eladni kívánt áruval. Hogy mi mindennel kereskedhettek a rabszolgákon kívül, a szövegből nem derül ki – Konsztantinosz leginkább az út nehézségeit emeli ki.

Mielőtt visszahelyeznék a hajókat a vízre, a férfiak némelyike levetkőzik és a folyóba veti magát, hogy lábbal kitapogassa, mennyire sziklás még az adott helyen a meder. Ha nincsenek veszélyes sziklák, a ruszok és rabszolgáik visszaszállnak a hajókba, és folytatják az utat.

A veszélyes, de nem hajózhatatlan szakaszokon szintén voltak, akik a vízbe szálltak, ezúttal azért, hogy irányítsák a hajókon maradt társaikat. A vízben lévők kitapogatták a biztonságos utat, amelyet a többiek követtek, hosszú rudak segítségével kormányozva a hajót, távol tartva azt a veszélyes szikláktól.

A császár beszámolója szerint a Dnyepernek három szakaszán kellett a ruszoknak ilyen praktikákhoz folyamodniuk, mielőtt elérték volna a Fekete-tengert. A szárazföldi szakaszok nem csupán nehezek, de veszélyesek is voltak, a sík vidéken mindig figyelniük kellett ellenségeik, a besenyők közeledtére.

A tengerhez közel érve egy, a bizánciak által Szent Gergelyről elnevezett szigeten (a mai Horticja, Zaporizzsja város területén) álltak meg, ahol sorsot húztak, majd áldozatot mutattak be az áruból, amely éppen náluk volt, konkrét példaként Konsztantinosz kakasok feláldozását említi.

Ezt követően a folyót elhagyva, a tengeren egy másik, Szent Aitherioszról elnevezett szigeten (a mai Berezany-sziget) pihentek meg több napra, megjavítva hajóik kötélzetét, vitorláit, árbocait és kormányrúdjait. Innen, ha eddigre eladták minden portékájukat, visszaindulnak, vagy tovább haladnak a part mentén más kereskedőhelyekre.

A Konsztantinosz által e fejezetben leírtakat alátámasztják más korabeli források is, a Dnyeper zuhatagjainak neveit pedig „a szlávok és a ruszok nyelvén” is megadja, utóbbiak szinte teljességgel skandináv alakban jelennek meg – alátámasztva Ibn Fadlan állítását, miszerint skandináv népről van szó.

1905-ben megerősítette a császár beszámolóját a berezanyi rúnakő felfedezése. A skandináv rúnákkal vésett kövön az áll: „[Gráni] készítette e koporsót társának, Karlnak.” A „társ” („félagi”) szó üzlettársat, illetve fegyvertársat jelenthet, azaz a két férfi vélhetően kereskedőként vagy hajótulajdonosként alkotott egy párost, amelynek egyik tagja életét vesztette az úton.

A 950 körül írt Muridzs ad-Dahah című világtörténelmi leírás, a bagdadi tudós Al-Maszúdi tollából, szintén megerősíti a ruszok jelenlétét e térségben, „a Fekete-tenger urainak” nevezve őket. Al-Maszúdi arról is beszámol, hogy a ruszok a Fekete-tengerről a Kaszpi-tengerre is átvitték hajóikat.

A több évtizednyi kutatás mára bebizonyította, hogy a Konsztantinosz császár által említett útvonalon és módon valóban lehetséges volt lehajózni a Dnyeperen az északi vidékekről egészen a Fekete-tengerig. Sokáig azonban rejtély volt, pontosan miért is tették meg e hosszú utat a ma vikingeknek vagy varégoknak is nevezett ruszok.

A középkor későbbi évszázadaiból fennmaradt, korábbi szövegeket alapul vevő másolatok, illetve összeállítások szerint a ruszok főként prémeket, mézet, méhviaszt és rozmáragyarat, valamint jó minőségű fegyvereket adtak el a bizánciaknak, a Konsztantinosz által is említett rabszolgák mellett.

1. Sovinizmusmentes segédlet
2. Útvonalak nyomai

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
• Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
• Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
• Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
• A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
• Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
• Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait