Így küzdöttek Kádárék az „egyházi reakció” ellen
2023. március 1. 16:10 Múlt-kor, Korall
A második világháború befejezését követő időszakban a Magyarországot megszálló szovjet hadsereg segítségével a Magyar Kommunista Párt (MKP) magához ragadta a politikai hatalmat, és Moszkva által ellenőrzött diktatúrát épített ki. A politikai vetélytársak mellett az egyik legnagyobb ellenfélnek a társadalom szövetébe évszázadok alatt beágyazódott Magyar Katolikus Egyház tűnt. A pártállami diktatúra egyházpolitikája nem egyszerűen megtörni akarta az egyházakat olyan törvényekkel, rendeletekkel és egyéb módszerekkel, amelyek működési lehetőségeiket korlátozták, hanem hatalmi eszközeivel egyenesen megsemmisítésüket, működésük ellehetetlenítését, vagy legalábbis teljes ellenőrzésük megvalósítását tűzte ki végcélul.
Városnéző apácák Olaszországban, 1956-ban (Fortepan / UWM Libraries)
Korábban
Célkeresztben a szerzetesrendek
Vörös Géza: Apácák a politikai rendőrség célkeresztjében, avagy mennyit ér egy lehallgatókészülék? című tanulmánya a Korall társadalomtörténeti folyóirat 21. évfolyamának 79. számában jelent meg, és az alábbi linkre kattintva olvasható teljes terjedelmében.
1950 nyarán közrendészeti és közbiztonsági okokra hivatkozva több mint kétezer apácát és férfi szerzetest kényszerítettek rendházuk elhagyására. Bár a Magyar Katolikus Egyház 1950. augusztus 30-án aláírta az állammal azt a megállapodást, amely rendezte viszonyukat, az 1950. szeptember 7-én kihirdetett 34. számú törvényerejű rendelet ennek ellenére ‒ négy kivételével ‒ az összes magyarországi szerzetesrend működési engedélyének a felfüggesztéséről rendelkezett.
A kommunisták célkeresztjében az egyház: az 1949-es Mindszenty-per (kép forrása: Fortepan / Fortepan/Album045)
Így az 1921-ben alapított Jézus Szíve (Népleányai) Társasága női rend is erre a sorsra jutott. Tanulmányomban e kevéssé ismert világi vallásos társaság létrejöttét és tevékenységét mutatom be, valamint azt vizsgálom, hogy a 20. század folyamán, de különösen a kommunista diktatúra idején, a keresztény tökéletesség megszerzésére és az apostolkodás teljes gyakorlására törekedő Társaság tagjai hogyan próbálták az evangéliumi tanácsokat követni, a szabályzatukban lefektetett előírásokat betartani és a feladatokat ellátni.
A Jézus Szíve (Népleányai) Társasága működésének elsősorban a Kádár-korszak 1960-as éveire eső történetét abból a szempontból vizsgálom, hogy az állambiztonság a pártállami egyházpolitika részéről milyen direktívákat kapott, az ezek végrehajtása érdekében bevetett titkos módszerekkel milyen információkat tudott összegyűjteni, ezen adatok tükrében hogyan zárultak a nyomozások, és ezt követően a testvéreknek milyen lehetőségeik maradtak a fennmaradásra.
Az állambiztonságnak az egyházakkal szemben alkalmazott módszerek használatában az éppen aktuális egyházpolitikai irányelvek szabtak határokat. A Kádár-korszak egyházpolitikája a megszorítások ellenére is azon gondolat mentén haladt, hogy ha már az egyházakat a Rákosi-rendszerben a kitartó próbálkozások ellenére sem sikerült megsemmisíteni, akkor most meg kell kísérelni felhasználni őket az állam, a párt érdekeinek érvényesítésére, nemzetközi helyzetének erősítésére, elfogadtatására.
Az MSZMP Politikai Bizottságának (PB) 1958. június 10-i határozatában fogalmazódott meg a következő évtizedek egyházpolitikájának alaptézise, miszerint: „mivel az egyházak a szocializmus körülményei között is hosszú ideig létezni fognak, szükséges a szocialista állam és a különböző egyházak közötti együttműködés”.
1958-tól, illetve a megtorlások befejeződésével nemcsak a politikai retorika, hanem az állambiztonsági módszerek alkalmazása is finomodott. Az állambiztonsági munkában a letartóztatások helyett egyre inkább a korabeli jogszabályok által büntetendő tevékenységek megelőzésére és a differenciált operatív megelőző intézkedések megtételére helyezték a hangsúlyt.
Azonban a korabeli jogszabályokat, rendelkezéseket be nem tartó egyházi személyekre gyorsan rásütötték a klerikális reakcióhoz tartozás bélyegét, ami lehetővé tette velük szemben a rendőrhatósági fellépést. A belügyi szervek, így az állambiztonság működését is normák (parancsok, utasítások, intézkedések, körlevelek) szabályozták.
A rendvédelmi szervek tevékenységét érintő jogszabályok kialakításakor mindig figyelembe kellett venni, hogy a párt legfelső vezetése milyen irányelvet fogalmazott meg ezekkel kapcsolatban. A politikai vezetés pedig a szaktárcát vezető miniszter javaslatának figyelembevételével hozta meg az erre vonatkozó határozatát, és ezt követően ez alapján készültek el a normák.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Horthy
- Legitimista meggyőződése ellenére hiúsította meg a második királypuccsot Bethlen István
- A Magyar Nemzeti Levéltárhoz került az egykori kormányzói család hagyatéka
- A kormányzó hitvese: Horthy Miklósné Purgly Magdolna
- Indiai vadászatok és lenyűgöző britek: Horthy Miklós a világ körül
- A köztársaságból kiábrándult Habsburg-pártiak gyűrűjében választották kormányzóvá Horthy Miklóst
- A nemzetmentőtől a nemzetvesztőig: hányféle Horthy-kép létezik?
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap
