Így hurcolta meg Budapest világháború utáni első polgármesterét az ÁVH
2023. március 4. 17:05 Múlt-kor, Betekintő
Korábban
A belügy célkeresztjében
Csorba nagy munkabírású ember volt, szívügyének tartotta Budapest gondjainak enyhítését. Ezt munkatársai, politikustársai is tudták róla, és elismerték. Ugyanakkor a BNB ülésein személyét néhány alkalommal bírálat is érte. Főként azért kritizálták, mert nem minden esetben fogadta el a BNB határozatait, illetve a kerületi nemzeti bizottságok személyi javaslatait a kerületi elöljáróságok felállítása során. De tevékenységének jelentőségét soha nem vitatták.
1950 tavaszáig Csorba János nem került az államvédelmi szervek látókörébe. Nem is tudjuk pontosan megnevezni az okát, hogy miért ekkor kezdtek információkat gyűjteni róla, de valószínűsíthető, hogy összefüggésben van a kisgazdapárt második vonalbeli vezetése ellen indított politikai támadással. 1950. április 20-án készült el a belügyi szervek első összefoglalója, amelynek tárgya dr. Csorba János személye. Júliusban az ÁVH belső reakció elleni harccal foglalkozó osztálya, ezen belül is az I/2-A alosztály kezdett foglalkozni vele.
Ennek az alosztálynak volt a feladata „a földalatti trockista mozgalom”, a „nyugatosok”, a politikai pártokba férkőzött „reakciós elemek”, valamint a megszüntetett pártok aktívan tevékenykedő maradványainak felderítése és ártalmatlanná tétele. 1950. július 6-án Szamosi Tibor államvédelmi százados, alosztályvezető, Szöllősi György államvédelmi alezredes, osztályvezető és H. Fehér István államvédelmi nyomozó hadnagy javaslatot tettek Csorba személyi dossziéjának megnyitására. Itt szerepel egy soványka indok, hogy vajon miért van szükség erre: „Csorba János mint jobboldali politikus”, benne a politikus előtt az áthúzott „aktív” szó szerepel. 1950. augusztus 12-én az ÁVH I/2-A alosztálya meg is nyitotta Csorba személyi dossziéját.
Az 1950. augusztus 14-én kiállított úgynevezett kérdőjegy, és az arra adott válasz alapján beigazolódott, hogy Csorba adatai addig nem szerepeltek az állambiztonság nyilvántartójában. Egy 1950. szeptemberi jelentésből az is kiderül, hogy az ÁVH-nak gondot okozott Csorba tevékenységének figyelemmel kísérése, mert mint indokolják: „hálózatunk nincs felé kiépítve”. Vagyis egyértelműen kiderül: addig még nem állítottak rá egyetlen ügynököt sem. Ezt követően összeszedték mindazokat az iratokat, amelyekben Csorba neve más ügyek kapcsán előfordult – az eredmény nem volt túl fényes a szervek szempontjából.
Az ÁVH Hálózati Főosztályának I/1-B alosztálya 1950. november 17-én készítette el Csorbáról a környezettanulmányt, azonban hogy nyilvántartásba vételének mi volt a konkrét célja, változatlanul nem derül ki az iratból. A politikai rendőrség bizonytalanságát megerősíti az is, hogy a legközelebbi dokumentum dátuma 1951. június 7., vagyis akkor született, amikor már javában folytak a Budapestről vidékre történő kényszerkitelepítések. Az irat műfaja jelentés, amelyet Radványi Kálmán, az ÁVH I/2-A alosztályának államvédelmi századosa és az alosztály vezetője, Jámbor Árpád államvédelmi őrnagy együttesen jegyez.
1949, A szónok a zászlóanya Farkas Mihályné (Käthe Rüdiger) mellette balra Farkas Mihály, mögötte szemüveggel Zöld Sándor, félig takarva Donáth Ferenc. Jobbra a virágcsokor mögött Péter Gábor (Kép forrása: Fortepan / Bauer Sándor)
A jelentésük egy ügynökük beszámolója alapján arról tudósít, hogy az ügynök 1951. június 2-án a budapesti Váci utcában találkozott és beszélgetett Csorbával, aki elmondta neki, hogy visszavonultan él, politikával nem foglalkozik, sőt tudatosan távol is tartja magát attól. Csorba az ügynök figyelmét is felhívta arra, hogy ha „netán régi politikusokkal politizálna, azt sürgősen hagyja abba”.
Az ügynök szerint Csorba beszélt a kitelepítésekről is. „Sajnálatosnak tartja, hogy idáig jutottunk, de megérti a kormányzat ezen lépését. Legfeljebb azt nehezményezi, hogy nem adtak hosszabb időt és lehetőséget az önkéntes eltávozásra a fővárosból. Azt tapasztalja, hogy nemcsak az érintett körökben, de a város lakossága nagyobb részében komoly félelem van a kitelepítések miatt. Azt tartaná helyesnek, ha valamilyen formában nyilvánosságra hoznák legalább azoknak a kategóriáját, akiknek nem kell kitelepítéstől tartani” – összegezte Csorba szavait a jelentés.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
- Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
- Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
- Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
- A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
- Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
- Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait
- Elhibázott gazdaságpolitika és a túlzott fényűzés vezetett az iráni sah bukásához 16:05
- Apokalipszisnek gondolták, pedig csak az erdőtűz füstje miatt borult sötétségbe New England ege 15:05
- A befagyott orosz pokolban elolvadt Napóleon Grande Armée-ja 09:50
- Boleyn Anna sem tudott fiút adni a királynak, és ez pecsételte meg sorsát 09:06
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa tegnap
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán tegnap