Hogyan próbálták meg orvosi célra használni az állati ürüléket a középkorban?
2019. december 5. 17:37 Múlt-kor
Korábban
A csodaszer
Az írás további alkalmazásokat ír a birkák és külön a tehenek és bikák ürülékére, azonban úgy tűnik, szerzője a kecsketrágyát tartotta a legsokoldalúbbnak.
A szöveg szerint porított formában a pattanások és a bőr egyéb gondjainak orvoslására alkalmas, míg hamuvá égetve a hajhullást állítja meg, disznózsírral vegyítve pakolásként a köszvényt gyógyítja, ecettel és árpakásával pedig a tályogokat.
Mindemellett további módokon is alkalmazható: „Idd meg ama port kecsketejsavóval és őrölt borssal, és gyógyítja a sárgaságot és az ödémát. Keverd össze a port porított tömjénnel, és megállítja a túlzott menstruációs folyást, és helyezd pakolásként a méhre vagy tedd egy kis tasakba és helyezd azt a vulvára, és ugyanez lesz hatása. Helyezd e port bármely sebbe, és elállítja a vérzést.”
Habár e megoldások nagy része valószínűleg egyáltalán nem működött, bizonyos kombinációk lehetséges, hogy voltak némi hatással (elsősorban az ürüléken kívüli összetevők miatt).
„A csontot fogyasztó kutya trágyája” porítva és mézzel keverve például a szöveg szerint elősegíti a sebek gyógyulását. A méz természetes antibiotikumként alkalmas a sebek fertőtlenítésére, így ha e receptnek volt bármiféle jótékony hatása, az vélhetően ennek volt köszönhető.
Hasonló eset a hamuvá égetett tehénürüléké, amely a szerző szerint ecettel kombinálva „a veszett kutya harapását” képes gyógyítani. A tehénürülék nemigen lehetett hatással ez esetben, azonban az ecetről elképzelhető (bár kétséges).
A szinte csodaszerként beállított kecskeszéklet – szintén hamu formájában – „olívaolajjal, cukorral, viasszal és disznózsírral, miután azt kiolvasztották”, az égési sérülések enyhítésére való. Itt szintén nem az ürülék lehetett a valódi „hatóanyag”, hanem a többi, igen zsíros összetevő, amelyek nedvesen tartották az égett bőrfelületet, amíg az természetes úton gyógyult.
Akár valóban működött e gyógyírok bármelyike, akár nem, otthoni kipróbálásuk egyáltalán nem javasolt semmilyen körülmények között. A köhögés ellen porított tyúkürülék fogyasztása helyett érdemesebb az íromány keletkezése óta eltelt évszázadok orvosi vívmányait igénybe venni.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap