Hogyan lett Laosz a világ legtöbbet bombázott országa?
2019. december 9. 18:31 Múlt-kor
Korábban
Beavatkozások sorozata
Laosz történelmében a hidegháború előtt is leggyakrabban a környező országok machinálásai játszották a főszerepet. A mai ország előfutárának tekinthető az 1353-ban Pagnafangum által létrehozott Lan Szang („millió elefánt”) királysága volt.
Eme állam első uralkodója vezetésével fennhatósága alá hajtotta a mai Laosz területének nagy részét, valamint a mai Vietnám egyes területeit és a mai Thaiföld északkeleti részét.
Pagnafangum uralma alatt jelent meg Laoszban a mai lakosság 60%-a által követett théraváda buddhizmus, valamint a korabeli Khmer Királyság (a mai Kambodzsa területén) kultúrájának más elemei is.
Az évszázadok során a helyzet sokat változott, és többször került a mai ország területe teljes egészében idegen (elsősorban thai) uralom alá. A mai Laosz, bár népessége többségét a lao népcsoport adja, meglehetősen sokszínű ország, amelyben számos különféle kultúra és nyelv van jelen.
A terület 1893-ban vált a több francia gyarmatot egyesítő Indokína részévé, amely egységes francia fennhatóságú tömbként a fontos kereskedelmi útvonalat jelentő Mekong folyó feletti irányítást szavatolta az európai nagyhatalom számára.
A második világháború során különös helyzet állt elő Indokínában: a Harmadik Birodalommal kollaboráló, vichyi székhelyű francia kormányzat beleegyezésével japán csapatok szállták meg a gyarmatot, amely azonban francia adminisztráció alatt maradt.
A helyzet 1945-ben változott meg, amikor Franciaország felszabadítása nyomán a japánok megszüntették a francia irányítást, és saját kezükbe vették.
Japán néhány hónappal későbbi kapitulációját követően Indokína-szerte felszínre törtek a függetlenségi mozgalmak, és Laoszban is létrejött a rövid életű Lao Isszara („Független Laosz”) Phetszarath herceg vezetésével.
Ezt – a többi hasonló térségbeli kezdeményezéssel együtt – a visszatérő franciák 1946-ban felszámolták, azonban a gyarmat felett nem tudták újból megszilárdítani hatalmukat.
1954-ben a Ho Si Minh vezette Viet Minh gerillamozgalom döntő győzelmet aratott a franciák felett Ðiện Biên Phủ-nál, a júniusi genfi konferencia keretében pedig megtörtént a volt gyarmat négy független országra történő felosztása.
Az egyezményt az Egyesült Államok nem írta alá, mivel attól félt, a francia befolyás nélkül Délkelet-Ázsia hamarosan egészében kommunista fennhatóság alá kerülhet.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
- A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
- Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
- Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
- Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
- Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
- Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?
- A gyilkossági kísérlet után nem sokkal megbocsátott merénylőjének II. János Pál pápa 08:20
- A világ legcsúszósabb anyagaként döntötte meg a Guinness-rekordot Plunkett találmánya tegnap
- Elutasította a kitüntetéseket a modern betegellátás úttörője, Florence Nightingale tegnap
- A mai napig találgatják, hova tűnt Ned Kelly koponyája tegnap
- Puccsal tért vissza a politikába a független Lengyelországot diktároként vezető Piłsudski tegnap
- Elsősorban Sztálinhoz volt hűséges a rettegett Péter Gábor tegnap
- Egy párbaj miatt vált híressé Szindbád alakjának megalkotója tegnap
- Megkeseredett emberré vált élete végére Garibaldi, az olasz egység hőse 2024.05.11.