Legendás apák és fiúk
Balázs-Piri Krisztina

Hölgy pisztollyal és napernyővel 

Rabszolgából lett felfedezőnő, Afrika-kutató a magyar származású Sass Flóra, aki a XIX. század második felében férjével, Sir Samuel Bakerrel kétszer is megjárta a fekete kontinenst.

Életrajzában számtalan különleges ember is felbukkan. Előfordul köztük a Kaukázusi krétakör történetét idéző névtelen kiscseléd, korának legnagyobb hatalmú uralkodónője, sok-sok szerencsétlen sorsú rabszolga… végül pedig egy kíváncsi leszármazott, aki a múlt század hatvanas éveiben Angliában egy fekete tikfa ládából előbányászta a kéziszövésű „damur”-ba, a nyers pamutvászonba kötött két vékonyka kötetet, Sass Flóra naplóját, amely egykor éveken át utazott együtt tulajdonosával harcosokkal teli bozótokban, végtelen fűtengereken át.

A férje tervezte férfiruhában, feje felett napernyővel, övében pisztollyal utazó asszony egészen új, szokatlan szemszögből, érzékeny női megfigyelésekkel átszőve mesél a korabeli gyarmatosítás mindennapjairól, a helyi törzsek életéről – nemegyszer életveszélyek után, mégis higgadtan vetve papírra sorait. Úgy, ahogy addig senki sem írt a korabeli nagy felfedezők közül.

Szerelem első látásra

Bár végrendeletében azt kérte, hogy minden iratát égessék el, szerencsénkre naplója és néhány levele fennmaradt. Gyerekkoráról szinte semmit sem tudunk: születésének időpontját egyesek 1841-re, mások 1842-re teszik, de van, aki 1845-re „saccolja”. (Maga Flóra 1841. augusztus 6-át jelölte meg születése napjául.) De nemcsak ez a dátum, hanem származása is vitatott: elmagyarosodott német katonatiszt törvénytelen lánya volt-e, vagy székely kisnemesi családban jött a világra? Ahány forrás, annyi különböző feltételezés. Abban viszont egyetértés van, hogy szüleit és testvérét 1849-ben mészárolták le a Nagyenyedre támadó román parasztok: a kislányt egy névtelen „oláh” dada mentette meg, aki sajátjának vallotta a gyermeket. Tőle került Flóra az erdélyi örmény Finnian családhoz, amelynek feje Bem seregében volt őrnagy, és amelynek tagjai szintén menekülni kényszerültek a megtorlások elől az elbukott szabadságharc után. Végül a törökországi Vidinbe vetődtek, mint annyi más magyar emigráns. A városban óriási káosz uralkodott. (Hogyan is írta Kossuth Lajos híres vidini levelében? „Itt van a híves ősz. Az emberek halnak, mint a legyek…”) A nagy zűrzavarban a szép, szőke kislányt valószínűleg leánykereskedők rabolták el és adták el egy háremnek, tragédiáját talán sohasem ismerhetjük meg a maga teljességében. 

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2018. nyár számában olvasható.

Előfizetési lehetőségek

Digitális

Digitális formában
szeretnék előfizetni
a magazinra vagy korábbi
lapszámot vásárolni

vásárolok

Nyomtatott

A magazin nyomtatott
verziójára szeretnék
előfizetni vagy már korábban
megjelent lapszámot vásárolni

vásárolok